Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
A SZOCIALISTA MOZGALOM KEZDETEI 1867—1890
48 Szita László: Eredmények és feladataink a dél-dunántúli munkásmozgalom történetének kutatásában. MTA DTI nagykanizsai konferencia a komplex tájlkutatásról, 1973. Nagykanizsa, 1974. 56-63. p. 49 A-W-Ch. 1879. július 20. „Fünfkirchen". 50 FZ. 1877. január 21. „Die Generalversammlung des 1. F. A. K. I. V." M FZ. 1877. június 14. „Einladung an die Arbeiter." Ezen az ünnepségen 600 egyleti tag vett részt. Lásd még: uo. június 20-i számban: „Das Fest der Arbeiter" c. cikket. 52 Bm. L. Pécs vit. rfkp. ir. 1822/1878. Lásd továbbá: FZ. január 20. „Der Erste FünfkirchnerArbeiter-Kranken- und Invaliden-Verein." 53 Uo. 54 Bm. L. Pécs vit. rfkp. ir. 1671 1879. 55 Bm. L. Pécs vit. rfkp. ir. 397/1879. Lásd még: FZ. 1879. augusztus 17. „Der Arbeiter Kranken- und Unterstützungs Verein" c. cikket. A szóndk az egyletből kifejlődő egyesület alatt a jövendő szociáldemokrata pártot értette. 5Ü Bm. L. rfkp. ir. 159,1880. Továbbá: FZ. 1880. augusztus 11. „Eine Erinnerungsfeier": valamint: FZ. 1880. augusztus 13. „Ein Unfreiwillige Unternehmer". w Borsy K.: A pécsi nyomdászegylet . . . 58 Borsy K.: Im. Az elutasítást lásd: VDBPMT. I. köt. 1869-1918. 24-26. p. 59 VDBPMT. I. köt. 1869-1918. Pécs, 1968. 30. p. Meg kell jegyeznünk, hogy a sok bőripari munkással rendelkező Szigetváron 1873-1874-ben jelentős mozgalom zajlott le a szakegyletük megerősítéséért. A-W-Ch. 1873. augusztus 24. „Szigetvár". 60 Bm. L. Pécs vit. pm. ált. ir. 5176/1874. Továbbá pécsi rfkp. ir. 1576 1876. fil Bm. L. Pécs vit. pm. ált. ir. 2726/1949. Közölve: VDBPMT. I. köt. 1869-1918. 32-33. p. 02 OL. BM. ált. ir. 1878-IIL 4.-9773. e3 Erényi Tibor: A magyarországi szakszervezeti mozgalom .. . Továbbá Erényi Tibor: A szakegyletek kora. Az első szakszervezetek Magyarországon. (Tanulmányok a magyarországi szakszervezeti mozgalom történetéből.) Táncsics KK Bp. 1969. 41. p. A szerzővel kell egyetértenünk, aki a korabeli vidéki szakegyleti mozgalom vizsgálata kapcsán a korabeli Munkás Naptár adatait megkérdőjelezi. A szakegyletek vidéken az önsegélyezési akkor is beiktatták, ha valójában nem foglalkoztak segélyezéssel, mert azt a legerősebb pécsi egylet: a beteg- és rokkantak egylete maximálisan vállalta. Az engedélyezés azonban így könnyebben ment keresztül a városi, megyei hatóságok szűrőin a kormányzatig. G '' A-W-Gh. 1875. szeptember 12. „Fünfkirchen. Volksversammlung". 65 Valamennyi országos vezető a Nemválasztók Pártja és a Magyarországi Munkáspárt elismert vezetője volt. Kapcsolataik már a hatvanas évek végén ismertek legtöbbjüknek. Wels: helyesen Welz Károly. A szigetvári bőrmunkások szakegyletének elnöke. Az első szigetvári munkásszervezetnek, a Munkás Egyletnek 1869-ben a megalapítója. 1877-ben a két párt NVP-ja és az MMP egyesülésének lelkes híve. A Népszava őt kéri fel, hogy a szigetvári munkásszervezetek és saját nevében országos felhívást tegyen közzé a munkáspárt egyesítő kongresszusának összehívására. Pécsi munkásmozgalom és a szigetvári mozgalom kapcsolatának kezdeményezője volt. Lásd: Népszava (továbbiakban: N.) 1877. november 11-én. „Magyarországi munkáskongresszus felhívása", majd később ugyanő neve alatt a Volfcsstimme, 1877. november 18-án teszi közzé a felhívást: „Ungarländischer Arbeiter-Kongress. Aufruf an alle Arbeiter." Végül az N. 1877. november 25-én „Magyarországi munkáskongresszus" c. cikkei. 66 Még 1879 nyarán, majd kora őszén „Pécs és környéke munkásainak és kisiparosainak képző, olvasó, - önsegélyező Egylet" létrehozását tervezték. A programja és alapszabálya arra mutat, hogy egy alakítandó párt nőhet ki belőle. Andretzky János, Hermann Ferenc, Krämer Pál, Mahotka és Werle Antal egy sor olyan célt jelölt meg, amely azután valósággá válhatott a MÁMP megalakulását követően. 1880. január 16-án a Belügyminisztérium elutasította e szervezet működési engedélykérelmét. Teljesen világos volt, hogy eltért minden eddigi egyleti alapszabálytól, a politikai működés legalizálásának eszköze lehetett volna. Lásd: Krónika, 1879. július 20. „Pécs", továbbá: A-W-Ch. 1879. július 20. Végül uo. 1879. július 29. „Fünfkirchen". A visszautasításra: A-W-Ch. 1880. január 15. „Korrespondenzen. Fünfkirchen, január 10. „Zurückweisung von Vereinstatuten." e7 N. 1880. május 30. „Az országos munkás-gyűlés lefolyása." 08 Ahogy Frankel, Ihrlinger lakásán, úgy Andretzky és a szigetvári Welz Károly lakásán is házkutatásokat végeztek, eredménytelenül. A központi munkáslapokon kívül nem találtak semmit. AW-Ch. 1880. augusztus 1. „Soziale Rundschau". A Pécsi Figyelő (továbbiakban: PF.) 1880. július 10-i cikke: „Nálunk is volt szocialista hajsza" címen számolt be ezekről az esetekről. 69 Bm. L. Pécs vit. rfkp. ir. 1341/1880. Ezen dokumentumot Fáncsy József, elhunyt levéltárosunk, kedves kollégám, a pécsi rendőrfőkapitányi iratok rendezése után bocsátotta rendelkezésemre. 70 Bm. L. Pécs vit. rfkp. k. 1344/1880. 71 A-W-Ch. 1880. október 12. „Zur Organisation der Arbeiter". 72 PF. 1881. január 8.
