Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
A SZOCIALISTA MOZGALOM KEZDETEI 1867—1890
188 1. január 2-án a párt legnagyobb sikerű népgyűlése zajlott le, iooo résztvevő előtt a fogyasztási adó bevezetése ellen tiltakoztak. Határozatban ítélték el a közvetett adók közé tartozó új fogyasztási adó bevezetését. A határozat hangsúlyozta, hogy az új adó különösen a munkásokat sújtja. „Ez az új adónem az állami kizsákmányolásnak újabb galádsága." 72 A MÁMP pécsi szervezetének e gyűlését a központ irányítása nyomán az ugyanekkor megszervezett, hasonló tárgyú gyűlések közé sorolhatjuk. Népgyűlés volt Óbudán, Temesváron is. E gyűlések ugyancsak határozatot fogadtak el mindhárom városban az általános, titkos választójog bevezetéséről. 73 A pécsi párt vezetősége eltítélte Bosznia megszállását, amelyet a munkásosztály elleni merényletnek jellemzett, mivel ,,. . . a mi fiainkat vitték vérpadra" jelentette ki Gyurics, a párt egyik előadója. A polgári pártokhoz való viszony kérdése is felmerült, a helyi vezetőség úgy látta, hogy a Függetlenségi Párt támogatása helyes lépés, ha azok előtte kijelentik, a munkásság követelésének a támogatását a parlamentben. Andretzky a párt álláspontját németül akarta kifejteni, a munkásság körében ez ellen tiltakoztak. Erre Welz Károly, a MÁMP szigetvári szervezete nevében felszólalt és kifejtette, hogy a párt ,,. .. elítél minden nemzetiségi gyűlöletet, elítél mindent és mindenkit aki nacionalista gyűlölet céljából a népet megpróbálja elrontani. Magyarországon élünk és közömbös milyen nyelvet beszélünk, de ha fenséges czéljainkat akarjuk követni, testvérként kell egyesülnünk . . ." A gyűlésen nagy hatást keltett beszédével. Felszólították Andretzkyt, hogy számoljon be részletesen németül is. A nagy demonstráció után Andretzky bejelentette, hogy a MÁMP pécsi szervezete a jövőben rendszeresen tartja gyűléseit, hogy mindenki megismerhesse a párt programját, elveit. 74 Március 15-én ünnepi népgyűlést tartottak, amelyre a párt Pécs valamennyi munkásszervezetét felsorakoztatta. Az elhangzott beszédek a polgári forradalom nagy napjait elevenítették fel, a „demokratikus népjogok megvalósítását 1848 a munkásosztályra hagyományozta, ennek a megvalósításáért küzd a pécsi párt vezetősége" 75 - jelentette ki a gyűlés szónoka. Április 10-én a pártvezetőség nagy népgyűlést szervezett a Baumler-féle vendéglőben, amelyen a választójog és a sajtószabadság kapcsán éles kritikai hangvételű beszédekben bírálták a kormány politikáját. A választójogi reformért folyó küzdelemben a kispolgárságot támadta a szónok, amiért nem vesz részt teljes erővel e küzdelemben. Síkraszállt a gyűlés valamennyi szónoka és hozzászólója a munkássajtó szabadságának biztosításáért. Az Arbeiter-Wochen-Chronik, a „Függetlenség" elleni sajtópöröket a „szabadság elleni merényletnek" nevezte. Június 3-án a helyi kisiparosok tartottak népgyűlést, amelyen a MÁMP pécsi szervezete tömegei vettek részt. Négyszáz pécsi munkás vonult fel a gyűlésre. Meglepő módon Ketsch Jánost, a helyi pártválasztmány tagját közfelkiáltással elnökké választották. Graumann János pártvezetőségi tagot helyettes elnökül, két másik résztvevőt, Schedel Béla jogászt és Mahotka Mátyás asztalos kisiparost jegyzőül. A nézetek a kisipar magyarországi viszonyainak jövőjéről csaptak össze. A párt részéről felszólaló Andretzky János rámutatott, hogy a kisipar védelméről szólók illúziókat kergetnek. A nagyipar hatalmas fejlődése megállíthatatlan. Angliai példákkal bizonyította, hogy a kisipart a gyáripar váltja fel. Ezért a munkásokkal kellene
