Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

A SZOCIALISTA MOZGALOM KEZDETEI 1867—1890

megtalálni a „szövetkezés útját", a párt egyik másik felszólalója javasolta, hogy fogjanak össze a munkásokkal, lépjenek be a MÁMP szervezetébe.

76 1882 tavaszán ismét több esetben számolt be a Népszava a párt vezetői elleni házkutatásokról. ,,. . . az államügyészség nyakra főre megindította a hajszát. . . mint bennünket értesítenek - írta az újság - Pécsett is számos házmotozás volt, a megyében többször kutattak proklamációk és szocialista Íratok után, a kutatásnak nem lett semmi eredménye . . ,"

77 Utalást találunk arra is, hogy utazó szociáldemokrata agitátorok Drávaszabolcson rögtönzött gyűlést tartottak. Ugyanekkor a bányamunkások között is munkásgyűlést szerveztek és a párt célját programját ismertették, népszerűsítették a munkásújságokat.

78 t 1882. május 12-én a Tolna megyei Bátaszéken hirdetett az MÁMP népgyűlést. Ihrlinger Antal és Kürschner Jakab Pécsett utazott át. A párt estére munkásgyűlést hirdetett, amelyet a rendőrkapitány azonban betiltott, az éjszakai gyűléstilalomról szóló rendeletre hivatkozva. A népgyűlésre összejött több száz bányász Graumann-féle kávéházban meghallgatta a párt vezetőinek az értékelését a mozgalom pécsi helyzetéről. A beszámolók németül, magyarul hangzottak el, a cseh és morva bányászok kérésére Tittel Antal pártmunkás fordította számukra is a beszédet. Kürschner és Ihrlinger véleménye szerint: „Pécsett nagyon kielégítőnek nevezhető a pártmozgalom és az ottani párt vezetői a legteljesebb elismerést érdemlik . . ."'

9 b) A Magyarországi Általános Munkáspárt pécsi szervezete és a Pécs vidéki általános bányamunkássztrájk A baranyai és pécsi bányamunkás-mozgalom kezdeti időszakának legjelentősebb osztályharcos megmozdulása volt az 1882. május 15-18. között lezajlott „általános, politikai bérharcos" bányászsztrájk, ahogy az igazgatóság is jellemezte. A szakirodalom is és az azóta megjelent népszerű-tudományos irodalom is mint a 19. századi bányászság első sztrájkját értékeli.

80 A sztrájk a pécsi szocialista mozgalomból nőhetett ki, annak elért szervezeti és ideológiai tényezői jelentették az alapját. A 19. századi bányász megmozdulásokban az első általános, de nem az első sztrájk volt. A hetvenes évek legelején az Általános Munkásegylet és Munkásképző Egylet, kiterjesztve felvilágosító munkáját a bányaművekre, a munkásság helyzetének megjavítását sürgette. Az 1870-ben megalakult munkás betegsegélyezőbe tömörült több száz bányamunkás rendszeres felvilágosítást kapott az egészségügyi, balesetbiztosítási és segélyezési viszonyokról, nyugati és a hazai helyzetről. Nem véletlen, hogy 1873-ban egy mecsekszabolcsi súlyos szerencsétlenségnél meghalt társuk szomorú esetén felháborodva, letették a csákányt és egy órára beszüntették a munkát. A Mecsek vidéki bányatársulatok között hírhedt Prick-féle magánbánya „szénmunkásai" 1876. július 8-án sztrájkot robbantottak ki. 220 munkás szüntette be a termelést. A bányához került új mérnök vezetése alatt áprilistól nem fizették bérüket a rendes időben, 2-3 napot is késtek annak ellenére, hogy a munkások ennek megváltoztatását többször követelték már korábban is. A sztrájk zendülésbe csapott át. Az aknák bejáratát eltorlaszolták, deszkákkal beszögezték. Amikor erre a kifi8c