Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
A SZOCIALISTA MOZGALOM KEZDETEI 1867—1890
hogy ez a bánya ii állami bánya kell hogy legyen . . . végül elhatároztatott, hogy az elvet mindenhol az elnyomott szegény iparosokkal együtt, népgyűléseken mind többször hirdetni kell, beszélni a bányászsággal, hogy azok is a pártért dolgozzanak. Ezután König, Berger és Merbs nevű mecsekszabolcsi bányászlakók is odanyilatkoztak, hogy már mind várják a bányászok azt, hogy a pártért dolgozhassanak. 69 E dokumentum - leszámítva a rendőrség számára is új problémák megfogalmazásával járó pontatlanságokat - nem kíván különösebb magyarázatot. Feltételezhetően az Andretzky kongresszusi megfogalmazásában szereplő „párt-előhely" megalakításról volt szó. Azért leszögezhetjük, hogy a MÁMP kongresszusán jóváhagyott program első elemzése, és helyi vitájának, a pécsi szervezet megalakulásának lehetünk tanúi. A felszólalók konkrét véleményei, érdekesen egészítik ki a párt programjáról a megvalósítás helyi lehetőségeiről ismereteinket. Kik képviselték a „pécsi alakuló ülésen" a munkásságot? - a városi munkások ismert alakjai, akik ott voltak 1869-től a szervezetet építő munkában, továbbá a bányamunkásság kiemelkedő vezetői, akik az 1882. évi általános bányászsztrájk vezetői lettek. Augusztus 29-én tartotta a párt helyi vezetősége az első nyilvános népgyűlését, ahol a munkásság helyzetét és az általános választójog kérdését vitatták meg. 300 hallgató előtt Kolonics Imre, a pártvezetőség tagja, az ipartörvény revízióját hangoztatta. Ismeretes, hogy augusztus 22-én Pesten is Frankel Leó és Csorba Géza részvételével megtárgyalták e kérdést és memorandumban foglalva a parlamenthez kívánták eljuttatni. Nyilvánvaló, hogy ez országos akció lehetett, mert a munkásgyűlés végén Hasenöhrl Miklós, a pártválasztmány ideiglenes elnöke, „pesti elvtársakhoz küldendő pécsi memorandumban azt javasolta, hogy tiltakozni kell a mértéktelen munkaidő ellen, csak a 10 óra fogadható el, a gyermekmunka Pécsett korlátlanul alkalmazásban van, annak teljes eltörlését kell indítványoznunk, csak 14 éves ifjú állítható inasi munkára, szintén tíz órával, amelyből két óra pihenésül, minden harmadik nap pedig tanulási gyakorlatul, s fizetve. Minden gyári egyezség hatóságilag és törvényileg felülvizsgálandó, s a büntetéspénzek, amelyek törvénytelenül vannak bevezetve, eltörlendők." Merbs József bányász javaslatai meghökkentő tisztánlátásra és politikai érettségre vallanak. Szerinte „minden üzem kötelezendő tanítási kényszerre, azaz tanoncok tanulásának nemcsak engedélyezésére, hanem a gyári tulajdonos köteles ellenőrizni, hogy a tanulási időt elvégzik-e és betartják-e? Ha nem, a gyáros büntettessék. A gyári rendek hozassanak összhangba azonnal a. leendő ipartörvénnyel, mert ezen egyezményekben az ipartörvény be van csapva. Erre fogadjon a párt megbízható ügyvédfélét, aki eligazodik pontosan a régebbi határozmányokba és a mai helyzetbe". 70 1880. október 12-én a városi tanács dísztermében nagygyűlést tartott a pécsi munkaadók szövetsége, ahol részt vett a „pécsi szociáldemokrata párt tagtársai"-nak egy népes küldöttsége. Andretzky, Hasenöhrl Miklós, Kollonics Imre, Graumann János, Merbs József, Kohn Sándor, a pécsi munkáspárt vezetőségi tagjai. A párt központi lapja számolt be a pártvezetőség által küldött cikkben e gyűlésről. A helyi munkásság ellen szervezkedő iparosok és kereskedők az ipartörvény revízióját vitatták meg, ipari és kereskedelmi kamara felállítását szorgalmazták. A vezetőség megállapította, hogy az alakulóban lévő iparos-kereskedő egyesület „a burzsoázia szövetsége a munkásság ellen, amelyben nincsen semmilyen formában a munkásság képviselve. A párt szervezkedését, megerősítését kell szorgalmazni, amely felsorakoztathatja a munkaadók szövetsége ellen a szellem fegyverével harcolva a munkásságot." 71