Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
A SZOCIALISTA MOZGALOM KEZDETEI 1867—1890
delmet hangsúlyozták és elítélték a munkásság sorait megbontó nemzeti gyűlölködést. A munkásképző támogatásával 1871 júliusában Szemány Ferenc munkásegylet! elnök tollából az Internacionálé tevékenységét ismertető röplap jelent meg, amely a munkásokat arra buzdította, hogy tömörüljenek minél többen ,,e szent szövetség alá". A munkásképző vezetői voltak az 1871. évi szabómunkás sztrájk szervezői, 1873ban Pécsbányatelepen a bányászszerencsétlenség következtében egyórás figyelmeztető sztrájk kimondói, a polgármester elé vonuló szabó munkásküldöttség tagjai. A pécsi munkásképző egylet működését értékelve összefoglalóan mégis megállapíthatjuk, hogy a munkásosztály konkrét és sajátos követeléseinek megvalósítására létrejött szervezet volt. Az 1869 nyarán alakult Általános Munkásegylet Pécsi Fiókja és ezt követően az Általános Munkásképző Egylet Pécsi Fiókja dokumentumait, működésükre vonatkozó sajtóanyagot amikor összehasonlítjuk, megállapíthatjuk, hogy az utóbbi igen gyorsan leszámolt a polgári befolyással, a „negyvennyolcas" függetlenségi politika támogatásának illúziójával. Gyűlésein méltatták az I. Internacionálét. Tagjai, akik a munkásság szakmai szervezkedésének elszánt hívei, mindenütt ott szerepelnek az egyre erősödő szakegyleti mozgalom élén is. Mindkét szervezetben éles harc folyt a polgári befolyás kezdeményezői ellen. Az MKE tagjai később valamennyien beléptek az ÁME-be is, és ott folytatták a küzdelmet a munkásság önálló szervezeteinek a kiépítéséért, a kialakulóban lévő szakegyleti mozgalomért. Az adatok nem bizonyítják, hogy az országos fejlődéshez hasonlóan egyesült volna a két szervezet. Gyűléseiket külön, néha egy napon tartották. 2. A pécsi munkásság szakegyleti szervezkedésének első sikerei az 1870-es években a) Az „FLlső Pécsi Munkás Beteg és Rokkantak Egylete" tevékenysége 1870-1880 között Már a hatvanas években alakultak olyan egyletek, amelyek önsegélyczéssel, a vándormunkások, legények elszállásolásával, a megbetegedő vándorlegények felsegélyezésévej, képzéssel és érdekvédelemmel is foglalkoztak. A kezdeményezők Ausztriából, Németországból, Csehországból érkezett munkások voltak, akik azután végleg itt telepedtek le. A bányamunkásság között a segélyezésre igen erőteljes szervezet létesült. Az 1860-as években jelentős tagsággal rendelkezett egyletük, amelynek tevékenységét a „testvérláda" működésével nem szabad összetéveszteni/ 1 '' Azok a szakegyletek, amelyek nem voltak teljesen a munkaadók befolyása alatt, figyelemre méltó szerepet játszottak a munkásegyletben és a munkásképző egyletben egyaránt. Az országos és fővárosi szakirányú mozgalomhoz hasonlóan a legjelentősebb pécsi egyletek szorosan felzárkóztak az Általános Munkás Egylet, illetve a Munkásképző Egylethez. A szakegyletekben ugyanúgy mint a munkás és munkásképző egyletekben a lassalleanizmus, a polgári liberális, valamint a marxista eszmék együttesen jelentkeztek.
