Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

MUNKÁSMOZGALOM AZ ANTANT—SZERB MEGSZÁLLÁS ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN

" f (l fi Felhívás v vA i pi»! szitiiiistipirtkii lui niikiiikkiz! ti varrtok • rrxvlvik. Ka*> S*ettuiáv «*»rt> kormányba k*, LHKkW Bit» w* ««ertan fi^i», wft hadt^mml«*.. jeteaU* „^ifármerie*-**^ « ptaf SSiTtiTC h*«r**fc*t A ^ibrt a **>át hazájukba* bflnôrtt «A át .«ffomertkï faiaMiitáataui P*c<rtl na**«!«**. «• rakják ók* —*« * megüli teiolwirt mánál jo6­I %i<<wMai»Jrt^/ei*i<g fliaiijáánrtai t»ney megfuthatták a vároat. meg­•n vattawttwi w*a. l.átHatJáu*. aïwi fdeig.öf*ig.i ula àfc>oikép, «meiy Mg jitiyj uft.nu megvalósult, lerne»«, a magyarwiitgil ' kitti termrcsap*­kenyér, zsir és w tartesert tudatlan k<Mtáfofc rontják a város Qgytü, — Áriáit i.FHíVn tbágább. nu» kitunó i-«kf« u izgatásra éa Vrowral krtyiaeritifc i miatta ­IWbfea HIT. fizetik c« a' kommuna **»kt*poi * uért, hogy w „ewig**«*.*" (aapl>9üt. csavtrfát) JA! éihetsenefc i ­kauig keservw keifírtf NM A p*ri terror brtmyai a munkát zsebebe, c tk at >íg«tt*on tuvOI csak nyomort j»ttt! a mftfkátnak itgatuk a drágasággal * alactoav «toit ( burgunya. Mo» ( *&*ç*H meHctt és minden drágább, mint voll czcUHt. N« higyjetek. hogy a Mgv adukat csak * „hurimjok" fiiehk. Megy n.ti bűrottfcre ta Kgyik oldalon » ««rte*, isaroitfi a lakosság.* r*gy adókkal, tûlonfile bírságok**!, vámokkal é* ifkvirtlá­sokWTa más* oaáafcm a ván* vexetfiaég vet kí oly magas adókat, hogy ma-fcotaap ai tparí «tfwek, gyárak, megfrup-wk hu kai e* a mur.**» u utcára kerti. A aok gai­tág kozûl íroMtyr! dárutták a lisztettéges smetatizmust. csak egyre mutatunk reá: mielőtt a pétH aiockalista párt u tatomra kemli, tumí-vaasat harcolt a fógy*wiá*j aJok eflen * moat itlyatt ûriaai tbgyuztâsj aúót vetett ki, amilyenre nincs píkU Pro vin* tuOíTWfíben K» Ftieti mái, mim * munkás. r.a miért nt> napról-napra • J'áf*­óg ? Axért, mert a uertoek » a van« vczct..jég áliai kizsiroít adv»k: ft, mind a to^aaítókra leuaek áthárítva. Hiába fendeznek sztráj*okat és eawltk a béreket, a íimnkiv* mégis mindig rosszabb éa rosszabb helyzetbe kerülnek A iiyoinon*ágiit láuUasal akaífkk enyhíteni. A «tKiaiiat» pártveietóség a uját hátija étken iárit(a a munkiatUgut ttiti. bőgj' a hazaárulók, « ide menekltb rmÉgrárív*, Kkaasrióá. csalók, tolvajuk, rabtók ts gyltknsok mirntéf w-vább étótk&t­JM>et a doigtaó munkásság symkáfi. MuAkásoá ne btgyjetrk a; Imitáanak. AmÜ a nuroariKttági munkás viuo­ayofcr.il a pécsi uodahsta pártlap ir, al raiad hazugság fa blung rágalom Magyar­irf!ttágini mindéit myitkás bármilyen elveket vall. gudaxági érdekeinek javításáért uahatjtm ^eivciki-dhet. Csak *u test Wtnietve. aki a turfseirtmn.i átkos terveit segili rió. aki « 'írsjágtx nyoriKirbii éi ptmniïisba aka/í4 iimtH vinni. A Wicvi/moi OfcVMése pedig etaósorban a düigiB(> munkásaág érdeke Meli Munkások ' Ne téljrttk g magyar uièUmtù. A hevottuld magyar h«d­seiCK katonái nem ellenségeitek ItUfKk. hjfvem «met6 testveteittk. Nem keli netetek amnesiiia! Aki nem lopott, outi. tabuit, BjfiiltDlt, az ne leljen a magvv utalomlól Kiirt, m*tt valaki vörös katona volt, vagy met! most tagja a pécsi «ooaiistt-pártriak, annak nem log méc a halászata sem meggötbOlaif Ne Üljetek lel a réotaesáknek ' Annái aigyjetek, «mil ti is láttok, amiről meg* gydiíWhetiek TI 1$ tudjúitok, hogy Magyarországon 4 kon ma egy kilo kenyér. Pécset! pedig 38 korona. Ti la tudját»k, liogy MagyaritftjAgon ok-aobb minüen, ruha, cipó t fehéraemt) és Pécsett nincs az 4 munkás - akár wennyti srírájkol és kére*, •- akr tudna magának avagy csaladjának egy Otto»-* ruhát wmt Ne hlgyjetek a vcíértMársafc « a pécsi bolaevtzia lapok ugr^tóínaJt. Ne higyjetek, hogy a sterb inegsíillás 5 évig log tartani ííziel Uteket csak elakarnak bídaiuíitant. Az iM&z urwággylllés már jóváhagyta én pái héten hcliYÍ jováhagyiík az andot és frantla irrsziggyfttcsek is «t rtfktucrcrtdcst, akk-ir a szerb csapatuk azonnal iltugjik adni a varost a magyar csapa luknak, Ez az lüa/sag. E&t jfiínteltc ki Unó Crawford, az angol kormány képviseíítje. *t angol lelsOhazban Pécsi Munkások! Rázzatok í> m^gatokrai a jtfffih-^i vórosi vftHowx terrorját. Jtú tudjuk, hogy sokan vannak kőittitk, akik kire-ut^nysm-ialiAk, irzelmfäk s akik a sztvúkbett az Isttmlket t*í a Hazaiakat nem tagadtak meg Tőrírírk #sstt az emigránsok malmát, rúgjátok fel a szocialista mázba kajtatott kommunizmmt H ne engedjetek magatokot a fádnak vezetni. Legyetek igazán ôntmlatos, független szabod emnerrk. mert nagyon kőzet van az idő, amikor befogjuk nektek bizonyítani, hagy a /n'est munkásság érdeke teljesen azonos és ösize van forrva a Magyar haza érdekevet, Htgyjetek w bízzatok! Viszontlátásra 1 Magyarországi munkábtestvérerttí; Magyarországi keresztényszocialista szervezetek felhívása (1921. aug. 14.) 1921. májusban az angol alsóház, 1921. júniusban a francia képviselőház ratifi­kálta a trianoni békeszerződést. 1921. július 26-án a francia külügyminisztériumban megtörtént a trianoni békeszerződés ratifikált példányainak kicserélése. Az antant hatalmak nagykövetek tanácsa a megszállva tartott Baranya megye szerb katonai kiürítését 1921. augusztus 20-ban jelölte meg. 216 A belgrádi kormány miniszterei, a jugoszláv szociáldemokraták és a pécsi szocia­listák, polgári radikálisok több ízben tanácskoztak, hogy a szerb katonai alakulatok által megszállva tartott Baranya megyerészt az SHS-államhoz csatolják, 1921. má­jusban Linder Béla pécsi polgármester és Pasié miniszterelnök, Kumanadi pénz­ügyminiszter, Pribicevic vallásügyi miniszter, Draskovic belügyminiszter egy héten keresztül tanácskoztak Baranya megyerész megszállásának 5 évvel való meghosz­szabbításáról. Linder Belgrádban Baranya megyerész további megszállásának szükségességéről előadásokat tartott, és egy memorandumot nyújtott át az antant hatalmak belgrádi képviselőinek. 217 Belgrádban Baranya megyerész megszállásáról folytatott elvtelen tanácskozások ellen fellépett a PSZP L kongresszusa, és a KMP Központi Bizott­sága is. A PSZP I. kongresszusának határozata megállapította: Pécs yáros közigazgatási apparátusában tevékenykedő szocialisták a „burzsoáziával való együttműködéssel azonnal hagyjanak fel... A külpolitikai tevékenységet mindenkor csak a párt fóru­mainak megbízásából és utasításai szerint folytathatnak". A PSZP külpolitikáját nem a kapitalista államok békeszerződéseihez, hanem mindenkor a proletariátus érdekeihez alkalmazkodva fogja megszabni". 218

Next

/
Thumbnails
Contents