Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
MUNKÁSMOZGALOM AZ ANTANT—SZERB MEGSZÁLLÁS ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN
Pécsi proletárok! Gúnyos örörnvigyor (il a Horthyvirók, p.ipok arcin, a demarkáción iesik már Héjjast, Nendtvíchet. Készilik mir az akasztófát, ez lesz a kegyelmük I Az intrrrtatás és akasztófa rémuralmat akarjak idehozni, tőletek ftlgg, ha tudtuk egész tömegekkel egészen tóntetni és liltako'-ní, ha kell, cselekvéssel. A ti alt aratótok éa ellenál.ástok esetén nem üríthető ki ez a terület Rajtatok a sor, az akasztófa köteleibe dugjátok a fejeteket, vagy pedig torkútok szakadtából tiltakoztok és utolsó csepp véretekig cselekesztek a rémuralom ellen. Proletár elvtársak! Rajtatok íagg Horthy Magyarország elnyomott proletárjainak és parasztjainak szabadság titán esdő pillantása. El várják tőletek, hogy a kOzdetmet a munkás-gyilkosok ellen nem adjátok fel, hanem, ha kell, nemcsak szavakkal, de tettekkel is tudtok küzdeni a gyilkosak ellen. Pécsi proletárok 1 Egységesen, a dolgozók tízezreinek impozáns tön.cgével kell harcba szálnunk. Vasárnap délelőtt -tűntető nagygyűlést rendezünk a Széchenyi-téren. Ezen tüntetésen ott kell lenni az egész pécsi proklarságnak, asszonyok is gyermekek, ifjúk és öregek nagy tömege kiáltsa oda az ( őröm vigyorgó Horthy-vároknak. hogy a pécsi proletárig nem túri, hoc/ » bikacsók és herélákes murf kásboldogitó szelleme ide a lábát betegye ; köveleli, hogy a megszállás mindaddig tartson, amíg Horthy gyilkos urotjna helyéről nem pusztul el és a békeszerződés rendelkezéseinek szellemében Magyarországon demokratikus kormány nem veszi át a hat .Imát. " Figyelmeztetjük a megszálló hatóságukat, a kisantant é$ nagyartiant képviselőit, hogy amíg a Horthy, Hejjas hadsereg le nem szerel, addig az irredenta- és Habsburg-veszedelem mindig fenyegeti 3Z utódállamokat; a békeszerződést nem teljesítő Horfnyország Kuzépeurúpa háborús veszedelme addig mindig fenyeget. Ezért vasárnap d. e. 10 órakor a Széchenyi - téren összejövünk nagy tiltakozó népgyűlésre, hogy további cselekvéseinknek hangos kifejezést adjunk. Jöjjetek feleségeitekkel, szüléitekkel és gyermekeitekkel, hogy lássák, "érezzék akaratunkat és elszántságunkat. Gyárak, föld és bánya dolgozói legyetek egységesek a'küzdelemben! Fel a harcra, előre! Testvéri üdvözlettel a Szocialista Párt. A Pécsi Szocialista Párt röplapja (1921. aug. 14.) A KMP Központi Bizottság tagjai hangsúlyozták: A PSZP-ben le kell leplezni a baloldali és jobboldali opportunistákat, „hogy a pécsi elvtársak helyesen határozzák meg külpolitikai feladataikat, a magyar és szerb imperializmus elleni küzdelemben". A Pécs városi közigazgatási apparátusban „van egy bürokrata tábor, melynek semmi köze sincs a városhoz és a párthoz. Nem törődnek semmivel, ami a város érdekeinek, vagy a pártprogram szerint a proletárok érdekeinek megfelelne." A PSZP-szervezetekben az „árulóknak még egy tábora alakult ki". A pécsi emigránsok egy része „a saját nyugalma érdekében nem rettent vissza az árulástól, és hogy az üldözésektől szabaduljon, túllicitálta a bürokratákat és a szerb imperializmus szolgálatába álltak. . . Ezek a baloldali árulók az annexiós politika szolgálatába szegődtek el és okiratilag kötötték le magukat, hogy két esztendő alatt annexiós áramlatot teremtenek a munkások között." 219 1921. július 6-án a baloldali és jobboldali szocialisták nevében Linder Béla és a belgrádi kormány képviseletében Draskovic belügyminiszter tanácskozott a PSZP I. kongresszusának lezajlásáról, a jobboldali szocialisták győzelméről, a szocialista szervezetekben létrejött szervezeti és politikai változásokról, a magyar kommunisták politikai tevékenységéről. Megállapodtak abban, hogy Draskovic belügyminiszter egy bizottságot küld Pécsre a politikai és rendőrségi helyzet tanulmányozására. 2 ^ 1921. július Q-én Draskovic belügyminiszter megbízatása alapján Jaksa Zarkó dr. nemzetgyűlési képviselő és Alexejevic, a B. B. B. ügyosztály főnöke Pécsre érke-
