Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

MUNKÁSMOZGALOM AZ ANTANT—SZERB MEGSZÁLLÁS ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN

Hivatalos szavazólap az 1920 -1921/évi partvezetóségi tagságra. X. JPartvmzetőség: Rende.s tagok: 1. Dr. Hajdú Gyula 2. Berntrandt Antal bánvász Nagy József bányász 4. Weisz Sándor vasmunkás 5. Novákovics Lajos épitő b. Szabó Ferenc festő L Gálovícs György foldm. 8. Klein Ferenc kerámikai 9. Tóth József vasm. 10. Gerényi István vasutas 11. Ferenezíi Ferenc famunka« Póttagok: Magyar József hirlapiró Pendl Rudolf órás Rozmann Antal bányász IX JPartfeliigryelö tagok: 1. Till István kereskedelmi alk. 2. Radó Jakab magántisziv 3. Hirsch Lajos szabó Póttagok: Hoffmann Mihály építőm. Fischer János bonnunká*. A Pécsi Szocialista Párt szavazólapjai A „jobboldaliak" a nyugat-európai szociáldemokrata pártok politikája mellett foglaltak állást. Hirdették az „osztálybékét", a „kapitalizmus belenövését a szocializmusba", a baranyai tőkés gazdaság szocializálására vonatkozó terveiket. Követelték a PSZP-szervezetekből a „revolucionáriusok" kizárását.

199 A pécsi pártiskolákon a proletár internacionalizmus kérdésében nem tudtak egységes álláspontot kialakítani. A „baloldaliak" megállapították, hogy a nemzetközi „burzsoázia mindenütt egyforma eszközökkel" kizsákmányolja és elnyomja a proletárokat. A burzsoázia „nemzetközisége olyan világos még nem volt, mint az osztályharcnak mostani végső, kiélezett szakaszában. Amikor arról van szó, hogy" Szovjet-Oroszország „dolgozóinak diadalmas forradalmát kell leverni, mert a diadalmas forradalom élő példája valamennyi ország" dolgozói számára, és a burzsoáziára „nézve halálos veszélyt jelent, a'kkor ugyanazok a tőkés államok, amelyek a világháborúban még egymást marták, egyszerre kibékülnek és közös, valódi nemzetközi egyetértéssel és erővel vonulnak föl az orosz proletárok ellen. Éppen ezért a világ proletárságának nem volt még soha nagyobb szüksége a proletár nemzetköziség megvalósítására, mint most... Egy emberként 'kell harcba szállni a német, magyar, angol, japán, indiai, olasz, orosz, francia, amerikai proletárnak, hogy érzésben, gondolatban, tettekben és cselekvésben is egyek lehessenek, ha a végső rohamot kell megoldani a magántulajdonon alapuló kapitalista világrend ellen." A „jobboldaliak" a magyar proletariátus politikai harcait nem akarták alárendelni a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom érdekeinek. A proletár internacionalizmus eszméjét szavakban elfogadták, a politika gyakorlatában nacionalista, soviniszta nézeteket terjesztettek, amelyek károsan befolyásolták a megszállott magyarlakta területeken az egységes fellépést. A szemináriumi foglalkozások keretében rendszerint helyeselték a délszláv népek ellen uszító szervezett munkások politikai akcióit, amelyek a nemzetiségi üldözés, antiszemitizmus formájában jelentkeztek. A Baranya megyerész megszállása ellen tiltakozó szervezett munkások ruhájukat nemzeti színű szalagokkal díszítették, nagyobb csoportokban Pécs város és a falvak utcáin délszláv ellenes jelszavakat hangoztattak, énekelték a Himnuszt, a Szózatot és a Szavazó-lap. II. kerület i|)it: munkíis 1. Gong ( 2. B»<ia Ferenc ács .'{. Ferettezfi Ferenc famunkás 1. Boduár Zsigmond tanfelügyelő .5. Fettes Mótyós sütftmunkás 6. Dr. Doktor SáncUtr orvostanár 7. Gráuer Izidor pékmester X. Truckeitflrúd Károly tisztviselő 0. Ripperger Márton gazdálkodó 10. Bauer Karoly lakatosmester 11, Kispap János gazdálkodó 12. Botié József vasutas 13, Berki György vasmunkás Vi. Horváth* SitÜíe Imre gazdálkodó 15. Szabó István famui|kás H>. Basics Gábor tisztviselő fi. Krisztián Ifltván gazdálkodó IX. Xovákovies Alajos épitönumkás