Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

MUNKÁSMOZGALOM AZ ANTANT—SZERB MEGSZÁLLÁS ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN

Pécsi szocialista kiadvány címlapja Kossuth-nótát. A délszláv népek ellen uszító politikát folytató személyek közül többeket eltávolítottak a PSZP soraiból/

00 A magyar ellenforradalmi rendszer irredenta politikájának ellensúlyozására az annexiós politikát támogató párttagok a megszállott Baranya megyerészben legális és illegális propaganda tevékenységet végeztek. A pécsi és falusi irredenta szervezeteket felderítették, a szervezetek soraiba beépültek. Amikor megfelelő bizonyító anyagokkal rendelkeztek, felkérték a megszálló szerb közigazgatási, katonai szervek vezetőit, parancsnokait a magyar irredenta szervezetek megszüntetésére. A szerb katonai alakulatok a magyar irredenta propagandaanyagokat; a „nemzeti Munkás Könyvtár" kiadványait, könyveket, a „Nép", a „Baranya" újságokat, röplapokat, leveleket lefoglalták, az irredenta mozgalmak szervezőit letartóztatták."

201 A pécsi propagandisták nagy segítséget nyújtottak a KMP újjászervező munkájához. Magyarország déli, nyugati, északi határait illegálisan átlépték, Budapest, Debrecen, Győr, Kaposvár, Karcag, Kisújszállás, Püspökladány, Salgótarján, Szeged, Szombathely, Szekszárd városokban, Báta, Bátaszék, Dombóvár, Decs, Komló, Máza, Marcali, Nagybajom, Nagyatád, Sásd, Tatabánya falvakban szervezték a munkásokat, parasztokat, értelmiségieket a KMP soraiba. A párt által kiadott újságokat, röplapokat minden veszélyt vállalva terjesztették. 1920. novemberben Baranya, Komárom, Somogy, Tolna megyékben a pécsi propagandisták által szétszórt „Bányamunkások! Testvérek" c. röplap hirdette: „A munkás élete soha nem volt rózsás, nékünk a földalatti rabszolgáknak százszorosan kijutott a nyomorúságból. Évtizedeken át harcoltunk, verekedtünk jobblétünkért, de amit sikerült kivívnunk, alig könnyített rajtunk ... Mi itt élünk a megszállt területen, ahova el nem ér még a magyar fehérterror,