Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
MUNKÁSMOZGALOM AZ ANTANT—SZERB MEGSZÁLLÁS ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN
párttag megválasztotta a pécsi pártvezetőség tagjait: Bertrand Antal szénbányász, Ferencfi Ferenc famunkás, Gallovics György földmunkás, Gerényi István vasutas, Hajdú Gyula ügyvéd, Klein Ferenc kerámikai munkás, Nagy József szénbányász, Novákovics Alajos kőműves, Szabó Ferenc festő, Tóth József vasmunkás, Weisz Sándor vasmunkás, a pártfelügyelő bizottság tagjait: Hirsch Lajos szabó, Radó Jakab magántisztviselő, Till István kereskedelmi alkalmazott. A pártvezetőség megerősítette beosztásában a PSZP Baranya megyei titkárát Matusán Bélát, Pécs városi titkárát Schmira Károlyt. 134 A PSZP-ből kizárt annexionista irányt képviselő személyeket a belgrádi kormány és a Baranya megyei szerb hatóságok képviselői támogatták. Polácsi János Dárda faluban szerb szolgabírói állást kapott. 135 A PSZP-szervezetekben a KMP tagjainak a befolyása állandóan növekedett. December 2-án a PSZP pécsi vezetősége a III. Kommunista Internacionáléhoz csatlakozott. 136 A magyar és szerb burzsoázia a kommunista mozgalom felszámolására erőszakos intézkedéseket hozott. December 23-án a pécsi szerb hatóságok Hajdú Gyulát, a KMP tagját, a KMP bécsi központi bizottságának megbízottját, a PSZP pécsi vezetőségének tagját, Dudás Ferencet, mecsekszabolcsi vasesztergályost, a KMP tagját, a PSZP tagját, mert politikai küzdelmeket folytattak a magyar ellenforradalmi rendszer politikája, illetőleg az annexiós politika ellen, a megszállott Baranya megyéből kiutasították. 137 December 24-én a magyar és szerb államhatalmi, közigazgatási szervek képviselői, katonai parancsnokságok közötti szóbeli megállapodás értelmében a magyar kommunistákat letartóztatták és kitoloncolták, a demarkációs vonal mentén „átadták a magyar hatóságoknak". 138 December 30-án a belgrádi kormány „azzal az ürüggyel, hogy a JKP az államrend felforgatására készül, kiadta Obznana nevű rendeletét, amellyel megtiltotta a kommunista propagandát, megszüntette a kommunista szervezetek munkáját és bezárta helyiségeiket, betiltotta a kommunista sajtót és minden más kommunista kiadványt. Az Obznana továbbá előirányozta, hogy elbocsátanak minden tisztviselőt, aki továbbra is bolsevista propagandával foglalkozik, és szigorú intézkedéseket irányzott elő a rendzavarások vezetői és felbujtói ellen stb. Az Obznana alapján bezártak minden munkásotthont és szervezeti székházat, betiltották a párt és a szakszervezetek működését, elkobozták irattárukat és vagyonukat, megszüntettek minden pártlapot és szakszervezeti lapot. Üjra megkezdődött az üldözés, a kommunisták letartóztatása és bántalmazása." 139 A belgrádi kormány az Obznana rendelet paragrafusait a megszállott magyarlakta területeken általában nem alkalmazta. A PSZP működését továbbra is engedélyezték. A Munkás újságot cenzúrázták. A kommunistákat letartóztatták, és a megszállott magyarlakta területekről kitoloncolták. 140 192 1 első felében a PSZP vezetősége megvitatta és elfogadta a párt programját, politikai irányvonalát, taktikáját és a szervezeti változásokat. A Pécsi Szocialista Párt programnyilatkozata kimondotta: „A társadalmi fejlődés a kapitalizmust ítélte halálra és maganevelte sírásóira, a proletariátusra bízta az ítélet végrehajtását... így az osztályharc a végsőkig kiélesedve a polgárháború, a társadalmi forrdalom stádiumába lépett. . . E szembeszökő tények felismerése természetszerűen arra kényszeríti a proletárpártokat, hogy háború előtti programjukat, az oly gyökeresen megváltozott helyzetnek megfelelően átalakítsák." A „Pécsi Szocialista Párt is ma már nem egyes politikai jogoknak és a részleges szabadságnak kivívását, hanem a teljes politikai és gazdasági hatalomnak meghódítását, a proletariátus-
