Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

MUNKÁSMOZGALOM AZ ANTANT—SZERB MEGSZÁLLÁS ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN

nak mindennemű elnyomás és kizsákmányolás alól való teljes és végleges felszabadítását veszi fel programjába, s elérkezettnek látja az időt, hogy hozzáfogjon a szocializmus megvalósításához. Evégből : 1. Mihelyt az idegen imperialista megszállás alól felszabadul, szakít mindennemű osztályegyüttműködéssel, csatlakozik a 3. internacionáléhoz, s a munkások és földműves szegények tanácsait építi majd ki, mint egyedüli hatalmi szerveket. 2. Az államforma a munkás és földműves szegény küldötteik tanácsainak tanácsköztársasága legyen. 3. Az állandó hadsereg, rendőrség, csendőrség eltörlésével a burzsoáziát le kell fegyverezni, s felfegyverezni a proletariátust, felállítani a proletariátus osztályhadseregét. 4. A bürokráciát meg kell szüntetni, helyébe a dolgozó tömegek önkormányzata lépjen úgy, hogy a munkás és földműves szegény küldöttek tanácsainak ne csak törvényhozó, szabályrendelet alkotó, hanem végrehajtó és bíráskodó hatalma is legyen. Minden tisztség választás útján töltendő be rövid időre és úgy, hogy a megbízás bármikor visszahívható legyen." A programnyilatkozat 5-6-7-8-9. pontjai megállapították, hogy a „Tanácsköztársaság" társadalmi tulajdonba veszi a legfontosabb termelőeszközöket; bányákat, gyárakat, bankokat, kereskedelmet, közlekedést, földet. „Kezébe veszi a termelésnek és a termékek szétosztásának újjászervezését." A „földosztást a tanácsállam csak ott engedi meg, ahol az a földműves szegények földéhségének kielégítése, s a falusi proletárságnak a forradalom számára megnyerése végett kikerülhetetlen. Ugyanebből a célból meghagyja azt a kisbirtokot is, melyet tulajdonosa a családjával idegen munka nélkül megművelni képes. A többtermelés és a földmunka megkönnyítése végett ellenben a tudomány és technika vívmányait (villany-, vízvezetékek, gépberendezések, jó utak és közlekedés) bevezeti a falusi életbe is." 10. A „pártnak régi munkásvédelmi követelései haladéktalanul megvalósítandók. 11. Az egyház és az állam szétválasztandó. A szocializmust az állam propagálja; az iskolák a szocializmusra neveljenek. 12. A nőknek teljes felszabadítása végett a fiúkkal teljesen egyenlő iskolázása, a háztartási munkáknak szakmák gyanánt való tanítása és művelése, a központi háztartások, vagy üzemeinek állami propagandája szükséges. És külön nevelés az anyai hivatásra." A PSZP programja lehetővé tette a pártszervezetek, szakszervezetek, ifjúsági szervezetek szervezeti, eszmei, politikai továbbfejlődését. Tömegpolitikai küzdelmek folytatását a szabadságjogokért, a kizsákmányolás és elnyomás felszámolásáért. Azonban a program irreális célokat fogalmazott meg, amikor az antant hatalmak megszállása befejezése után nem körvonalazta a párt előtt álló konkrét feladatokat, nem biztosította a párt és a proletariátus számára a folyamatos felkészülést a szocialista forradalom győzelmének megteremtésére.

141 1920 őszén a pártszervező munkában új kérdések kerültek előtérbe, illetőleg a régiek újszerű megközelítését tette szükségessé. A pártszervezési politikában a kommunistáknak egyidejűleg kellett megoldani a forradalmi munkáspárt megszervezését, a közigazgatási, a proletariátus gazdasági helyzetének megjavítását, kulturális igényeinek kielégítését. 1921 januárjában a függetlenített pártszervezők hozzáfogtak a pártszervezetek és a szakszervezetek szétválasztásához. Ez a politikai munka komoly eredményeket hozott, de a szociáldemokrata szervezetekhez ragaszkodók nagymértékben akadályozták a forradalmi munkáspárt megteremtését. A megszállott Baranya megyerészben a PSZP kerületi pártszervezeteket szervezett. Pécs városban és a Pécs környéki szénbányatelepeken 18 PSZP kerületi pártszervezetben 2000 párttagot tartottak nyilván. A párttagok többsége a KMP-nek is tagja volt. A pécsi kerületi pártszervezetek megalakulásához viszonyítva a falusi kerületi pártszervezetek szervezése lassan haladt. A korábbi évtizedekben kiépített szociáldemokrata szakszervezetek ragaszkodtak a régi szervezeti keretekhez, nem akartak pártszervezeteket alakítani, a PSZP tagjai soraiba lépni. 192

1 januárjában Dárda, Pécsvárad, Pélmonostor, Siklós, Szederkény, Szentlő-