Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

MUNKÁSMOZGALOM AZ ANTANT—SZERB MEGSZÁLLÁS ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN

fa, Mágocs, Nagymányok, Sásd, Szászvár falvakban MOVE-szervezeteket alakítottak. A MOVE-szervezetek szóbeli agitációban, falugyűléseken a kommunistákat támadták. „Testvéri szeretettel bocsátunk meg a félrevezetett" munkásoknak, de bűnhődnie kell a hazaáruló" kommunistáknak - hangoztatták. A megszállott Baranya megye falvaiban „Nemzetvédelmi Bizottságokat" szerveztek. A bizottságok tagjai beépültek a szocialista szervezetek soraiba, a PSZP politikai munkájáról informálták a magyar reakciós erőket. Az SHS hatóságok előtt a magyar, német, délszláv kommunistákat denunciálták. A szerb megszálló közigazgatási, katonai szervek vezetői, parancsnokai a PSZP politikai tevékenységét nyíltan nem akadályozták, de titkos megállapodásokat kötöttek a magyar elleforradalmi rendszer megbízottaival a kommunista mozgalmak felszámolására. Május 9-én „az SHS hatóságok Pécsről a magyar kommunisták kiutasítását megkezdték". A kommunistákat szállító vonatot Bükkösd falu határában a demarkációs vonalon áteresztették és a magyar katonai különítménynek átadták.

126 A szerb hatóságok erőszakos intézkedései a pécsi párttagságra negatív politikai hatást gyakorolt. Június io-én 200 pécsi jobboldali gondolkodású vasutas levélben közölte, hogy a „párt politikája miatt" a PSZP tagjai sorából kollektíven kilépett.

127 A PSZP Ideiglenes Központi Vezetősége a párttagok védelmére szervezeti és politikai intézkedéseket hozott. Az illegális és legális pártmunkát kombinálták. Ausztria, Csehszlovákia, Magyarország, Németország, Szovjet-Oroszország területéről a megszállott magyarlakta területekre érkező kommunista, szociáldemokrata, polgári radikális radikális emigránsok politikai megbízhatóságának kivizsgálására Pécs városban „Emigráns Igazoló Bizottságot" szerveztek. Baranyában és Pécsett illegálisan működő szocialista szervezeteket alakítottak. A külföldi és magyarországi kommunisták, szociáldemokraták többségét leigazolták és az illegális szervezetekbe tömörítették. Közülük sokan a PSZP szervezeteiben vezető funkciókban dolgoztak.

128 1920 nyarán Baranyában több ezer magyar, német, osztrák, szerb, horvát, szlovén, cseh, szlovák, olasz kommunista tevékenykedett.

129 Június 20-án a magyar kormány az antant hatalmakhoz küldött memorandumban sürgette a megszállott magyarlakta területeken, különösen a pécsi szénbányatelepeken a magyar kommunista mozgalmak felszámolását.

130 A magyar békeszerződés aláírása után eltelt hetekben a megszálló szerb hatóságok az annexiós politika megvalósítása érdekében a PSZP-nek „nagyobb szabadság biztosítását" ígérték, mint a saját pártjainak. A belgrádi kormány tanácskozásokat kezdeményezett a pécsi pártvezetőség tagjaival. Ennek eredményeképpen az emigrációban élő pécsiek: kommunisták, szociáldemokraták, polgári radikálisok hazatérhettek. Magyarországról és külföldről menekült személyeknek pécsi letelepedési engedélyeket adtak. Augusztus 28-án a Munkás újság köszönti Hajdú Gyulát, a KMP tagját, aki „gigászi küzdelmek közepette" a PSZP soraiba lépett, hogy „tudása és forradalmi ereje készségével újabb erőt és súlyt adjon" a munkásmozgalmaknak.

131 1920 őszén a szocialista szervezetekben az annexiós politikát követők számára „semmiféle intézkedés nem volt elég radikális", mert a megszállott magyarlakta területeket az SHS államhoz akarták csatolni. A PSZP pécsi vezetősége „méltatlankodva utasította el a gondolatot, hogy Pécs magyarságát feladja". Ezután az an-