Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

MUNKÁSMOZGALOM AZ ANTANT—SZERB MEGSZÁLLÁS ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN

megállapították: „A kommunista társadalmi rendszer, amely Oroszország után Magyarországon is életbe lépett, nem egyes emberek, világot megváltó apostolok találmánya, hanem a múltnak logikus folyamánya, a fejlődésnek törvényszerűen következő foka." A Tanácsköztársaság fennállása idején társadalmi tulajdonba vették a legfontosabb termelőeszközöket, bányákat, gyárakat, bankokat, közlekedést, kereskedelmet, mezőgazdasági üzemeket. A dolgozó tömegek irányították a szocialista állam, az államhatalmi, közigazgatási szervezeteket, a karhatalmi alakulatokat, a bíróságokat. A szocialista rendszerben már nem volt ,,úr, se uralom, hanem csak testvériség."

119 A pécsi jobboldali szociáldemokraták a 'jugoszláv szociáldemokrata vezérek egy nyelven beszéltek. Pécs és Belgrád között futárszolgálatot létesítettek. A pécsiek Belgrádba jártak tanácsokért és utasításokért. A futárok vitték és hozták a bizalmas információkat. A munkások behódolásáról prédikáltak. „Szüneteljen az osztályharc,, némuljon el minden faji, nemzeti és felekezeti ellentét." A munkásoknak „nem osztályharcot, hanem" az osztályok közötti „megértést kell ma hirdetni". A kommunisták és baloldali gondolkodású szociáldemokraták a jugoszláv szociáldemokrata vezérek által ígért pillanatnyi jóllét kedvéért nem tudták feledni a proletárok forradalmi érdekeit, politikai harcokat vívtak, hogy hódító erők legyenek. A szervezett munkásokat, a dolgozó tömegeket lelkesítették. A kizsákmányolás és elnyomás ellen csak az osztályharc lehet fegyverünk. „A munkások minden percben" legyenek készen a „tőkés társadalmi rend megdöntéséért folyó harcban".

120 A kommunisták, baloldali és jobboldali szociáldemokraták a forradalmi munkáspárt meg-