Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

MUNKÁSMOZGALOM AZ ANTANT—SZERB MEGSZÁLLÁS ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN

ítélésében eltérő álláspontot képviseltek. A jobboldali szociáldemokraták méltatták a szociáldemokrata mozgalom több évtizedes tevékenységét, a pártszervezetek megalakításában, működtetésében, a munkások mozgósításában. Leszögezték, hogy a munkásoknak csak egyetlen pártjuk lehet, a szociáldemokrata párt. A kommunisták és baloldali szociáldemokraták sürgették a forradalmi munkáspárt létrehozását, illegális szervezeteinek megalakítását, a pécsi pártszervezet nevének megváltoztatását, politikai célkitűzéseinek körvonalazását. Dr. Doktor Sándor hangsúlyozta : Ha „a párt forradalmi párt akar lenni, akkor minden pillanatban készen kell lennie arra, hogy a harc bármely szakaszában mint legális párt megszűnik létezni. Ha tehát a párt létezni és a munkásosztályt vezetni akarja, akkor ki kell építeni egy Olyan szervezetet, amely működésbe lép, amikor az ellenforradalom elrabolja a munkásosztály legális harci fegyvereit. Az orosz kommunista párt a cárizmus alatt arra törekedett, hogy a legális munkás szervezet mellett a proletárság illegális szervezkedésének lehetőségét kihasználja."

121 3. A Baranya megyei szociáldemokrata szervezetek konferenciája A forradalmi munkáspártról és a szociáldemokrata pártról kibontakozott vita tovább zajlott a pártszervezetekben és szakszervezetekben. A pécsi és szerb jobboldali szociáldemokraták támadást indítottak a magyar kommunista és szociáldemokrata emigráció ellen. A szerb hatóságok Pécsről 970 bolsevista gyanús személyt kiutasítottak.

122 December 4-én a pécsi pártvezetőség kibővített ülésén elhatározták a Baranya megyei szociáldemokrata szervezetek konferenciájának megtartását, kötelezték a pártszervezeteket, szakszervezeteket a vezetőségválasztó és küldöttválasztó közgyűlések megtartására. December 5-e és 25-e között a szociáldemokrata szervezetekben megválasztották az új vezetőségeket, és a küldötteket. A vezetőségi tagok és a küldöttek jelentős része a kommunistákat támogató szociáldemokratákból kerültek ki. A Baranya megyei szociáldemokrata szervezetek konferenciája 1919. december 25-26-án ülésezett. 21 pártszervezet, 65 szakszervezet 221 szavazati joggal rendelkező küldöttet delegált. A pécsi pártvezetőség tagjai beszámoltak a szociáldemokrata szervezetek munkájáról, meghatározták a pártszervezetek politikai irányvonalát. Baranya megyében a szociáldemokrata szervezetek és a tagok „száma az üldöztetés ellenére állandóan növekedett". 105 szociáldemokrata szervezetben 18 400 párttagot tartottak nyilván. A szervezetekben tömörülő kommunisták létszámát statisztikai adatok hiánya miatt nem tudjuk közölni. A párttagok többsége szénbányákban, gyárakban, kisiparban dolgozott. A szociáldemokrata szervezetek belső életében alapvető változásokat nem eszközöltek. Kötelezték a pártszervezeteket, szakszervezeteket, ifjúsági szervezeteket a párt politikai irányvonalának elfogadására, az egységes és fegyelmezett fellépésre, szociáldemokrata szervezetek megalakítására, tagtoborzó munka beindítására, a „mezőgazdasági proletariátus már megkezdett szervezésének" folytatására, a Munkás újság, a Munkás Naptár terjesztésére. Az új szociáldemokrácia képviselői igyekeztek a magyar és a szerb uralkodó osztályokkal való minden konfliktust elkerülni, gyengíteni, elkenni, társadalmi osztá-