Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

MUNKÁSMOZGALOM AZ ANTANT—SZERB MEGSZÁLLÁS ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN

20-a és 23-a között a cipész-, faipari, szabó-, söripari, vas- és fémmunkás szakszervezetek kollektíven tiltakoztak a munkanélküliség gyors növekedése ellen.

115 A pécsi szénbányákban a szakszervezetek bérmozgalmat kezdeményeztek. A DGT igazgatójához küldött beadványban kérték a munkából elküldött szervezett szénbányászok visszavételét, a munkabérek állandó emelését, ruházati segélyek folyósítását. A szénbányászok és az igazgatóság megbízottai közötti tárgyalások szerint a DGT vállalta, hogy 2,5 millió korona értékben ruhát, cipőt vásárolnak. Az így vásárolt árucikkeket 40%-kal olcsóbban adják át a vállalat munkásainak. A vájárok bérét i koronával, a vasárnapi műszak teljesítményét 30%-kal felemelik. Minden bányászcsalád 3 havonként 7,5 q szenet és elhasznált bányafát kap. A betegek és a nyugdíjasok rendkívüli segélyben részesülnek.

116 Október 10-én a szociáldemokrata szervezetek vezetőinek tanácskozásán a szerb árvaszéki elnök jelenlétében döntöttek a Munkás újság újbóli megjelentetéséről. A pártszervezetek, szakszervezetek propagandistái rendszerint vasárnap sajtóterjesztő kampányokat tartottak, amelynek eredménye nyomán állandóan növekedett az olvasók tábora. A pártszervezetek kötelezték a „munkában álló párttagokat" a Munkás újság előfizetésére.

117 2. A szociáldemokrata szervezetek propagandistái a tudományos szocializmus hirdetői A századforduló után eltelt években a pécsi munkásiskolákban szervezett keretek között tanulták a munkások a tudományos szocializmus elméletét. A munkásiskolák tapasztalatai alapján a szociáldemokrata szervezetek előkészítették az 1919/1920-as pártiskolai évet. Kiválogatották a propagandistákat, elkészítették az oktatás programját, a párttagokat kötelezték a tanulásra. Okóber 3-án, a pártiskola megnyitó ünnepségén dr. Doktor Sándor ismertette a tematikát: 1. Az ember származása. - 2. A társadalmi formák. - 3. Az állam kialakulása. - 4. A magántulajdon és a társadalmi tulajdon. - 5. A vallások kialakulása. - 6. A világegyetem és a fejlődés törvénye. - 7. A marxizmus tanításai. - 8. Az osztályharc. - 9. A nemzetiségi kérdés. - 10. A Magyar Tanácsköztársaság. - 11. A Magyar Szociáldemokrata Párt története.

118 A pártiskolán nagy munkásmozgalmi tapasztalatokkal és elméleti tudással rendelkező kommunisták és szociáldemokraták előadásokat tartottak és szemináriumi foglalkozásokat vezettek. A különböző politikai irányzatok képviselői szenvedélyesen vitatkoztak a tudományos szocializmus elméletéről, az aktuális pártszervező, eszmei és politikai kérdésekről. A jobboldali gondolkodású szociáldemokraták a Magyar Tanácsköztársaságról általános elmarasztaló ítéletet mondtak. Magyarországon „a proletárdiktatúra csak felforduláshoz" vezetett. A szocializmus építésében elkövetett „hibák, túlzások, túlkapások egymásra halmozása nem a marxista szocializmus bűne volt, hanem egy sereg szélsőséges emberé". A magyar „szocializmus tehát nem azonos az orosz és magyar bolsevizmussal". A proletárok nem akarnak „proletárdiktatúrát, nem akarnak vagyonközösséget. Csak politikai demokráciára" törekednek. A kommunisták és baloldali gondolkodású szociáldemokraták