Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

MUNKÁSMOZGALOM AZ ANTANT—SZERB MEGSZÁLLÁS ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN

géhez küldött beadványában követeli a gyárakban, műhelyekben a bizalmi rendszer elismerését. A Munkás újság hangsúlyozza: „a bizalmi rendszer nem egyoldalú hatalmi kérdés, hanem közös érdeket szolgáló intézmény. A bizalmiférfi a szakszervezet képviselője, szószólója a munkáltatóval való érintkezésben. Feladata egyben a szakszervezeti és munkafegyelem felett való állandó őrködés."

112 A pécsi tőkések és a szociáldemokrata szervezetek megbízottai közötti tanácskozások „semmi eredményre nem vezettek, mert a gyárosok részéről ... a legcsekélyebb jóakaratot sem tapasztalhattuk."

113 A tőkések és szervezett munkások között tovább mélyültek az ellentétek. A szociáldemokrata szervezetek támadást indítottak a reakciós erők ellen. Pártértekezleteket, munkásgyűléseket, falugyűléseket, sztrájkmozgalmakat, Munkás újságot terjesztő kampányokat szerveztek. Október 19-én a pécsi szervezett munkások nagygyűlést rendeztek. 3 ezer munkás előtt beszéltek a szónokok: „A szocialista államok alakulóban vannak az egész földön." A „szocializmus vezethet egy szebb jövő felé". Szocialista társadalmi „rendet, békét, jólétet akarunk ebben a városban, az országban, az egész világon". A nagygyűlésen elfogadott határozatban követelték: „A városi tanács kiegészítését a munkásság és a polgári lakosság köréből kiválasztott" személyekből. „A drágaság és a munkanélküliség elleni küzdelem hatásosabb szervezését." A gyárak „tüzetesebb ellenőrzését". A „spekulálásból származó munkabeszüntetések és korlátozások" megszüntetését.

114 A szociáldemokrata szervezetek a munkanélküliek anyagi helyzetének megjavítása érdekében munkásgyűléseket szerveztek. Október II évfolyam. *»ot. 1919. janaár 13, 3. (6.) *». A DIÁK rkesíló: ZnU U ii Szerkesztőség : Ml « !5-h. jfttett s/erk. ; P»it»í 8|ïf|î- ; nkàcay M -il. 21,

1 e. A szocializmus. Ina; DrelUit Kézoty, A forradalmi események megteremtésében nagy szerep jotott a szocializmusnak E szdt, hogy szocialista, bizonyo lenézéssel mondták ki azok a magasabb körök meg egy pár évvel ezelőtt. A cucilista nevet nem i« a parasztok adták, hanem Thaisz rendőrkapitány, aki a legnagyobb ellensége voit uz akkor még igen gyenge szocáálizmusnak. Ez az erős szervezet néhány évii/eddet előbb naífon gyenge lifeon állt. Mondhatjuk, hogy a folytonos üldöztetés és mcilőiés dacara erős és hatalmas iett. A szoctálistát gonosztevő számba vették és mint ilyent, folyton üldözték, miért is crak titokban szervezkedtek. Az akkori kormányok külön detektív testületeket tartottak fenn a szocialisták felkutatására. Az ilyen detektív eket rpicíiknek nevezték et, kik kérőbb magasabb állami hivatalokba is bejuthattak. Volt tgf köztük, aki öreg napjaira országgyűlési képviselő lett A szociálistik legelső nafiy célja, melyért sok éven át harcoltak, a választójog voit. A Népszava sok sajtóperben szerepeli ezért Az elnyomatás alatt azonban mind joobpn fért nyertek a fővárosban, sót később a vidéken is, ahol a földműves nép között is akadtak szocialisták A konnanv katonaságai UiJ.it vidékre, hogy e mozgalmakat elfojtsa. À katonasággal cgyiiti működtek a csendőrök is. Némely helyen a de>t:l iijcletbclíplctíék. lgv a parasztoknak egy időre elment a kedvök az ilyen mozgalmaktői, mig a városokban a szervezett ntocMIbUk mind i.Man tömőrültck. A nagy üldözések crak cz után, Percei belügyminiszter idejében voltak. Ebben az öl évben százezerrel lobben vándoroltak ki, mint az előző harminc esztendő alatt. Csuka Zoltán szerkesztette demokratikus pécsi ifjúsági lap