Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

MUNKÁSMOZGALOM AZ ANTANT—SZERB MEGSZÁLLÁS ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN

munkásságot megnyerni, másfelől a magyar ellenforradalom képviselőivel titkos együttműködést létesíteni a forradalmi munkásmozgalmak megbénítására és felszá­molására. Október 7-én Pécs városban illegálisan tartózkodó magyar katonai hírszerző a Magyar Hadügyminisztériumhoz küldött jelentésében megállapította: „Vuicic alezredes határozottan a bolsevik! mozgalmak letörésén fáradozik . . . beleegyezésével a hozzám beosztott detektívek és a rendelkezésre állított két megbízható szerb katona segít­ségével az ide beözönlött legveszedelmesebb vörös és kommunista agitátorokat letartóztatjuk és éjszakánként a Somogy megyei katonai parancsnoksággal megállapított helyre, a demar­kációs vonalra szállítjuk, ahol a Magyar Nemzeti Hadsereg egy kirendelt őrsége őket átveszi." November 3-án a Magyar Belügyminisztérium az SHS Belügyminisztériumhoz küldött átiratában kérte a Vörös Hadseregben egykor szolgálatot teljesítő nyomo­zók letartóztatását. Az SHS belügyminiszter értesítette Baranya, Bánát, Bácska állami tisztviselőket, hogy Balogh Imre, Farkas János, Gerlén Géza, Ilen Béla, Klein Béla, Kiss Géza, Nándor Lázár, Nis Péter, Perjés Leopold, Pernenger Mi­hály, János Rajcic, Snájder János volt vöröskatonákat azonnal le kell tartóztatni. November 10-én az SHS állam belügyminisztériuma tájékoztatta Baranya, Bá­nát, Bácska tisztviselőit, hogy a magyar belügyminiszérium nyomozói Budapesten a kommunisták kihallgatása során értékes információkat kaptak a Tanácsköztársaság idején Filip Filipovic, Ivan Matuzovic, Lazar Vukicevic, Nikola Baltié, Cava Minkovic, Jefta Krisztovic, Paula Jezerinác, Uros Jovanovic, Nikola Ilié, Ferenc Lystiva jugoszláv kommunisták politikai munkájáról. 1920. január 5-én az SHS katonai misszió főnöke a magyar kormánytól a „Kis­kunhalason lévő 4 szerb kommunista kiadatását" kérte. 110 1919 őszén a megszállott Baranya megyerészben súlyos gazdasági nehézségek ke­letkeztek. Az ipari és mezőgazdasági üzemek egy részében stagnált a termelő mun­ka. A krónikus nyersanyaghiány miatt a tőkések több gyárban beszüntették a ter­melést. A munkások tömegei csökkentett munkaidőben dolgozhattak. A munkanél­küliek száma 12 000 főre emelkedett. Az infláció soha nem látott méreteket öltött. Október és december hónapok között a közszükségleti cikkek ára 100,0%-kal nö­vekedett. A munkások bérét nem emelték. A proletárok életszínvonala a mélypont­ra süllyedt. 111 A pécsi szociáldemokraták a munkások gazdasági helyzetének megjavítása és politikai jogainak biztosítása érdekében a magyar kapitalistákkal és kispolgárokkal együttműködési kísérletet tettek. 1919. szeptember 26-án a Pécsi Szakszervezeti Tanács által a - Gyáriparosok Szövetsége Pécsi Fiókjához, a Pécsi Kereskedők Testületéhez, az Ipartestülethez - küldött memorandum ki­mondta : „Szakmánként ki kell mutatnunk a munkaszükségletet és egyénileg kell elbírálnunk a mun­kanélküliek rangsor igényét. Meg kell állapítanunk az üzembe lévő vállalatok korábbi és mostani terjedelmét, az üzem fokozásának lehetőségét. Ki kell terjeszkednünk az üzemben lévő vállalatok nem kellő kihasználására, az időközben történt részleges vagy általános munkabeszüntetésekre különösen abból a nézőpontból, nem forog-e fenn a közérdekre sérelmes tőkespekuláció. Foglalkoznunk kellene termelőszövetkezetek felállításának lehetőségével és az összes előké­szítő munkálatok körébe a közelfekvő vidéki mun'kavállalatokat is be kellene vonni." A Pécsi Szakszervezeti Tanács a Gyáriparosok Szövetsége Pécsi Fiókja vezetősé-

Next

/
Thumbnails
Contents