Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

MUNKÁSMOZGALOM AZ ANTANT—SZERB MEGSZÁLLÁS ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN

nektálta. Az SHS állam annexiós politikája ellen széles körű tömegmozgalom indult, hogy Baranya megye és Pécs város Magyarországhoz tartozzon.

17 December 3-án a Pécs városi Törvényhatósági Bizottság tagjai és a város 5 5 társadalmi, gazdasági, politikai, kulturális, egyházi szervezetek képviselői egyhangúlag elfogadtak egy „Kiáltvány" szöveget: „Pécs város minden lakóját felölelő pártok, fel ekéztek, egyesületek, intézmények megállapítják, hogy Pécs városának magyar érzésben teljesen egyöntetű és úgyszólván kizárólag magyar anyanyelvű lakosai vannak; a százalékokban alig kifejezhető szlávul is beszélők magyarul beszélnek és nemcsak soha a leghalványabb kifejezését nem adták olyan óhajnak, mintha a magyar államtól idegen állam kötelékében akarnának élni, hanem ellenkezőleg, mindig ők voltak a magyar nacionalista politikai iránynak a legszélsőségesebb támogatói és harcosai. E tényre támaszkodva kizártnak kell tartanunk még annak föltevését is, hogy ez a város, amelynek máshova tartozása a népvándorlás kora óta soha szóba sem került, Magyarország területétől elszakíttassék és akár Nagy-Szerbiához, akár más államalakulatokhoz csatoltassék. Ezzel szemben hírlapi közlemények oly állítólagos törekvésekről számolnak be, mintha az egész megszállt területet, tehát ennek keretében városunkat is, a délszláv államhoz kívánnák csatolni. A megszálló szerb csapatok pedig adószedési tilalom előírásával és más rendelkezéseikkel a város közigazgatásába erőteljes befolyást gyakorolnak, teljesen figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy Pécs ma is a Magyar Népköztársasághoz tartozó város és minden körülmények között az is akar maradni. A város egész népe; osztály, felekezet, gazdasági hovatartozás, politikai pártállásra tekintet nélkül egyöntetű, megmásíthatatlanul szilárd akarattal, az igazság érzésének legerélyesebb nyomatékával hangsúlyozottan tiltakozik minden olyan törekvés ellen, amely városunkat a Magyar Népköztársaságtól elszakítani megkísérelné. A népek és nemzetek szabadságának elve nem tűrhet oly égbekiáltó igazságtalanságot, hogy színmagyar városunk, Pécs nemzetiségi, gazdasági, földrajzi helyzetének, ezredéves hagyományaink teljes figyelmen kívül hagyásával Magyarország egységes nemzeti kötelékéből erőszakkal kitépessék. Ezért minden erőnkkel követeljük, hogy ország-világ hallja meg a délszláv részről fenyegető igazságtalanság miatt aggódó városunk kiáltását; Magyarok voltunk, magyarok vagyunk és a Magyar Népköztársaság polgárai akarunk maradni."

18 Cvetits Milos, Pécs város szerb katonai parancsnoka a tömegek megfélemlítésére a város lakosai közül 11 túszt jelölt ki, a Pécsi Nemzeti Tanács vezetőit, Doktor Sándort, Hajdú Gyulát, Hamerli Imrét, Tarlós Györgyöt, Makay Istvánt, ifj. Fürst Gyulát azonnal letartóztatta. A Fejérváry, Frigyes, Huszár laktanyákban 600 szervezett munkást kihallgattak. Kijárási tilalmat léptettek életbe, este 6 órától reggel 6 óráig az utcákon nem volt szabad tartózkodni.

19 December 4-én Baranya megye 223 községében 20000 ember csatlakozott a „Kiáltvány"-hoz. Egyes falvakban külön kiáltványokat fogadtak el. „Kistótfalu lakói tiltakoznak a megszállók területszerző politikája ellen, amely Baranya megyét NagySzerbiához vagy a megszervezendő délszláv államhoz akarja csatolni."

20 Ipacsfa, Gyúd falvakban a polgári pártok vezetői nacionalista, soviniszta beszédeket mondtak, tüntető felvonulásokat szerveztek, a parasztok délszláv ellenes jelszavakat kiáltoztak.

21 Amikor a szerb katonai alakulatok a tiltakozó megmozdulásokat felszámolták, a magyar agitátorok Baranya megyerész és Pécs város annektálása ellen ilj faluban, 11 000 aláírást gyűjtöttek. Az aláírt kiáltványokat delegációk vitték Sásdra és Budapestre.

22 December 10-én a magyar kormány Vix Fernand francia alezredest felkérte, hogy a baranyai és pécsi politikai helyzetről tartsanak vizsgálatot. A belgrádi kormány Pécsre küldött egy bizottságot, hogy a lakosság és a szerb katonaság közötti nézeteltéréseket tisztázza. A bizottság jelentése megállapította, hogy mindkét fél megsértette a Belgrádi Katonai Egyezmény ponjait. Cvetits alezredest beosztásából leváltották, Stevan Radovánovic ezredest kinevezték Pécs városi szerb katonai pa-