Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
MUNKÁSMOZGALOM AZ ANTANT—SZERB MEGSZÁLLÁS ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN
rancsnoknak, a magyar kormány adminisztrációs jogát elismerték, a letartóztatott személyeket szabadon bocsátották. 23 December 3-án Pécs város és Baranya megyében elemi erővel kirobbant általános politikai tömegmozgalom nagy jelentőségű esemény, A tömegmozgalom vezető ereje a munkásság, mozgósított minden dolgozót Magyarország függetlenségéért, az erőszakkal elszakított magyarlakta területek visszacsatolásáért. A belgrádi kormány az elszenvedett vereség után megkísérelte az előnyomulást. A magyarlakta területek annektálása érdekében növelte katonai erejét, Baranya megye területén egy dandárt helyeznek el Dragoljov Kosztic ezredes parancsnoksága alatt, a demarkációs vonal mentén, az utakon megszigorították a járőrszolgálatot. A Narodna Uprava propagandistái mindenütt arról beszéltek, hogy a történelem folyamán Magyarország déli részén mindig többségben éltek a délszláv népek, míg a magyarok kisebbséget képeztek. Az első világháború után Dél-Magyarországon egyik népcsoport sem képezett a lakosság szám szerinti összetételében többséget a másik népcsoporttal szemben. A terület hovatartozásában az antant hatalmak döntöttek. 24 A baranyai munkások és a szerb megszállók között tovább mélyült a szakadék, 1919. január i-én a szerb katonai egységek a demarkációs vonalat átlépték, Pécs és Komló térségében falvakat, ipari üzemeket, szénbányákat szálltak meg. Vix francia alezredesnél a szénbányászok hiába tiltakoztak, a baranyai falvak megszállását helyeselte. A pécsi és budapesti kommunista és szociáldemokrata pártszervek között a legális kapcsolat teljesen megszűnt. A pécsi munkásgyűléseket és politikai tüntető felvonulásokat nem engedélyzeték, a Munkás újságot állandóan cenzúrázták. 25 A szerb határrendőrség járőrei az illegálisan megszervezett munkásgyűléseken váratlanul megjelentek és „ . . . fölháborító brutalitással bántak ... az elvtársakkal. A szerbek ... föl akarják bomlasztani a munkások szervezeteit. . Z' 26 Január 3-án a Narodna Uprava elnöke értesítette Baranya, Bácska, Bánát megyék vezetőit, hogy a megszállott magyarlakta területek véglegesen az SHS államhoz tartoznak. A magyar kormány adminisztrációs joga érvénytelen. Az államhatalmi szervek és közigazgatási hatóságok a belgrádi kormány rendeletei és utasításai alapján dolgozzanak. Január 10-én a magyar kormány tiltakozó jegyzéket küldött Vix francia alezredeshez, mert „ . . . a pécsi szerb parancsnokság a demarkációs vonalon át minden posta, távirat- és távbeszélőforgalmat megszüntetett.. ." Baranya megyén húzódó „ . .. demarkációs vonalon teljes határzárt alkalmaznak, annak átlépésére senkinek engedélyt nem adnak ..." Január 21-én kibocsátott katonai eljárásról szóló törvény értelmében az „ .. . öszszes baranyai, bácskai, bánáti lakosok katonai bíráskodás alá esnek . . ." Január 2 j-én Stevan Radovánovic, Pécs város szerb katonai parancsnoka a lakossághoz kiáltványt intézett. ,, . .. Megtudtam azt, hogy bizonyos emberek, akiknek egyéni hasznát a Ti érdeketek és a közérdek keresztezi, s akik feltolták magukat vezéreiteknek, megkísérelték, hogy benneteket olyan elhatározásra bírjanak, amely Nektek csak szerencsétlenséget és borzalmat okozhat... kérlelhetetlenül fogok fellepni, senkinek az életét nem fogom megkímélni, s a várost elpusztítom a föld színéről..."
