Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

MUNKÁSMOZGALOM AZ I. VILÁGHÁBORÚ ALATT

vezetők kívánatosnak találták. A katasztrófa feltartóztathatatlanul közeledett, a ha­talmon lévők azonban csak a régi módon tudtak gondolkodni. A pécsi bányaigazgatóság is június 8-i jelentésében a „vagyon- és életbiztonság megóvására a bányakerületekben múlhatatlanul és legsürgősebben foganatba veendő óvintézkedésekéként' 0 csendőrséggel szállatta meg az aknákat, amelyek ekként va­lóságos rémuralom alá kerültek. Kérték, hogy a bányakerületek részére, állandó de­tektív-intézményt létesítsenek. A felbujtók és izgatók üldözése címén letartóztatták azokat, kiknek eltávolítását a bányákból kívánatosnak vélték. Újból napirendre kerültek a bevonultatások. A terror természetesen semmit sem oldott meg. ,,A bányamunkások között, különösen Vasas és Mecsekszabolcs községben (a hangulat) igen feszült. Sztrájk van kirobbanóban, amelynek nyíltan nincsenek politikai céljai. Azonban a való­ságos okok mélyebben fekvők. A pécsi katonai zendülés alkalmával a bányában felborult rend miatt, elítélés alá cső közel 90 bányász elleni eljárás folyamatba tétele, állandóan izgatja a kedélyeket. Vak hírek terjedtek el állítóagos börtönben megkínzott bányászokról. Az üzem területén lévő boszniai és hercegovinai katonaságot fel kellene váltani, a honvédség karhatal­mával. A lakosság nem szimpatizál, gyűlölködik a bosnyák 'katonasággal. A kocsmák zárva tartásának megszüntetésére küldöttséget menesztett a bányaigazgatósághoz. Nem hiszi, hogy ezek katonai rendelkezések nyomán vannak zárva. A bevezetett pótműszakokon, a termelés alacsony." 76 A feszült politikai légkörben a munkásellenállást jelzik azok az adatok is, ame­lyeket a Munkás június 15-i száma közöl, az alig öthónapos szakmai szervezkedés eredményeiről. Ezek szerint a Hamerli féle vasöntöde szervezett munkásainak szá­ma, fél év alatt 80%-kal, a Fém- és Rézárugyár szervezett munkásainak száma 30%-kal, a szervezett építőmunkások és ácsok száma 300%-kal, a dohánygyári szer­vezett munkások száma 150%-kal növekedett. A kormány tekintélye semmivé süllyedt. A hadsereg katonái nem akartak többé a frontokon maradni. Az olasz fronton elszenvedett katasztrofális vereség, és a bol­gár arcvonal összeomlása a háború mellett kitartó rendszer elmaradhatatlan végét jelentette. Az Osztrák-Magyar Monarchia szétesett. 4. Az őszirózsás forradalom és a pécsi munkásság A szeptember végi-október elejei eseményekben a nemzetiségek nemcsak a ka­tonai vereséget, hanem a Monarchia végét is látták. Október 5-6-án Zágrábban megalakult Szlovének, Horvátok és Szerbek Nemzeti Tanácsa magát a Monarchia délszláv nemzetei politikai képviselőjének nyilvánította. Október közepétől Csehországban is hasonló fejlemények bontakoztak ki. Október 11-én Krakkóban megalakult a Lengyel Nemzeti Tanács. Az uralkodó már hiába próbálta megállítani a felbomlás folyamatát az október 16-i manifesz­tummal, amely Ausztriát szövetséges állammá kívánja alakítani, amelyben minden néptörzs saját külön állami közösséget alkot települési területén. Október 17-én gróf Tisza István elismerte a háború elvesztését. A baloldali pártok október 23-ról 24-re virradó éjjel kimondták a Magyar Nem-

Next

/
Thumbnails
Contents