Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

MUNKÁSMOZGALOM AZ I. VILÁGHÁBORÚ ALATT

zeti Tanács megalakulását. Október 26-án megjelent a Magyar Nemzeti Tanács proklamációja „Magyarország népéhez", amely követelte a fennálló parlamenti és kormányzati rendszer eltávolítását, Magyarország teljes függetlenségének biztosítását, a háború azonnali befejezését, a német szövetség felbontását, a képviselőház feloszlatását, új választást az általános titkos választójog alapján. A nemzetiségek viszonylatában a Wilsoni elvek megvalósítását ígérte, attól a reménytől áthatva, hogy Magyarország területi integritását ezek az elvek nemcsak nem veszélyeztetik, de legbiztosabb alapokra helyezik. Október 27-én a Szociáldemokrata Párt pécsi szervezete mintegy 3000 főnyi munkás részvételével tartott gyűlésen ismertette a Nemzeti Tanács célját, és proklamációját. A gyűlésen a következő határozati javaslatot fogadták el: „A pécsi és Pécs vidéki munkások és polgárok 1918. évi október 27-én tartott nagygyűlése örömmel és lelkesedéssel üdvözli a Nemzeti Tanács megalakulását, és a kiáltványban foglalt programot. Felhívja ezen tanácsot, hogy egészítse ki magát, az ország minden részének küldötteivel, nemzetgyűléssé, és állandó üléseken tanácskozzék a programjában foglalt követelések megvalósításának módjairól, és a békéért és az ország demokratizálásáért vágyódó tömegek erejével szerezzen érvényt hozandó határozatainak."

77 A munkásgyűlés ezután Hajdú Gyulát és Szabó József pécsi párttitkárt a Nemzeti Tanácsba küldendő képviselőnek megválasztotta. Október 30-án a forrongó tömeg elözönlötte Budapest utcáit, kiszabadították a politikai foglyokat, a Katonai Tanács letartóztatott tagjait, a gyárakban forradalmi szervezetek jöttek létre. A katonák letépték sapkarózsáikat, és helyébe őszirózsát tűzve, felesküdtek a Nemzeti Tanácsra. 31-re virradó éjjel megszállták a főpostát, a telefonközpontot, a főkapitányságot, a pályaudvarokat. A munkásság október 31-én sztrájkba lépett, győzött a forradalom. A budapesti események híre felbolygatta Pécs város lakosságát. Nemzeti kokárdás katonák a Himnusz és a Kossuth-nóta hangjai mellett járták be az utcákat 31-én. Pillepich Rezső tábornok hajnalban táviratot kapott a Nemzeti Tanácstól, mely tudatta, hogy a budapesti helyőrség felesküdött a Nemzeti Tanácsnak és felhívta, hogy a pécsi helyőrség is csatlakozzék. Hasonló táviratot kapott a budapesti Katonatanácstól is. A tábornok intézkedésére a pécsi katonaság csatlakozott a Nemzeti Tanácshoz. A 19. pécsi honvéd gyalogezred a Szigeti-külvárosi gyakorlótéren gyülekezett reggel, ahol Holly Ferenc ezredes ismertette a Nemzeti Tanács táviratát. Kijelentette, hogy a 19. honvéd gyalogezred csatlakozik a Nemzeti Tanácshoz. A legénység kitörő lelkesedéssel fogadta a bejelentést, a sapkarózsák egy pillanat alatt lekerültek a sapkákról. A legénység és a tiszti kar a Himnuszt énekelte. Az újvidéki 6. gyalogezredből a legénység és tisztikar a Frigyes laktanya udvarán gyűlt össze. Jankovich alezredes felolvasta a Nemzeti Tanács sürgönyét. Német és szerb nyelven is megmagyarázta a legénységnek a sürgöny tartalmát. A tisztek és a legénység lelkesedéssel vették tudomásul, és azonnal fogadalmat tettek, hogy a Nemzeti Tanács parancsait magukra nézve kötelezőnek ismerik el, és azoknak engedelmeskednek. Fuli Lajos közkatona, aki a budapesti bérkocsis segédek ipartársulatának elnöke, felhívta a legénységet, hogy a rendet és békét tartsák fenn. Ezután a zenekar kísé-