Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

MUNKÁSMOZGALOM AZ I. VILÁGHÁBORÚ ALATT

„Minden szervezett munkásnak tudnia kell, hogy olyan dolgokban, mozgalmakban vagy eseményekben, amelyek iránt az adott helyzet és természeti hajlamánál fogva helyesnek is gondol, a vezetőségi és bizalmi férfiak határozata nélkül részt vennie nem szabad ... A hirtelen felbukkanó események tanúságai óva intenek minden szervezett munkást, hogy felelőtlen és szervezeteinktől távol álló egyének jelszavas mozgalmának fel ne üljenek."

72 A megtorlás kegyetlen volt. Július j-ig működtek a rögtönítélő bíróságok. 17 személyt halálra ítéltek, és ezeknek egy részét nyilvánosan végezték ki a katonai lőtéren, a többit a Frigyes és a Fejérváry laktanya udvarán lőtték agyon. 36 felkelőt tíztől életfogytiglan terjedő börtönre, 51 katonát háromtól hét évig tartó várfogságra, 100 felkelőt hatvan napi szigorított fogdára ítéltek. 78 személy a polgári bíróság elé, Ii szereplő a legfelsőbb katonai ügyészség eljárása elé került. A kormány már 1918. március 7-i leiratában kinyilvánította, hogy a közrend megbontására irányuló mindennemű erőszakos cselekedetet bárhonnan jöjjön az, már a kezdet kezdetén, kíméletlen eréllyel elfojt és evégből azokon a helyeken, ahol az ilyen mozgalmak fejüket felütik, nyomban életbelépteti az igazságszolgáltatás legridegebb eszközét: a rögtönbíráskodás (statárium) intézményét. A hadbíróság működését és annak brutalitását jelzi a Pécsi Ügyvédi Kamarában felvett jegyzőkönyv, melyben „panasz tárgyává tették, hogy egy Darvay nevű honvéd százados katonai ügyész nem respectálva a védők jogait, a legnagyobb visszaéléseket köved el, és még azt sem engedi meg, hogy amikor a hozzátartozók keresik meg az ügyvédeket a védelem iránt, hogy a letartóztatásban lévő egyéntől meghatalmazást kaphasson és hatósági személy jelenlétében való érintkezést is megtilt, ami pedig a védők jogainak megcsorbítása."

73 A statáriumot az ügyészség csak május 30-án szüntette meg. Az egyik felkeld kivégzése