Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

MUNKÁSMOZGALOM AZ I. VILÁGHÁBORÚ ALATT

„A női munkásoknak egyetlen fegyverük a szervezkedés, keresztényszociális szervezetük legyen a védőbástya." Nem fukarkodtak az ígéretekkel sem, hogy saját szervezetükbe csalogassák a munkásokat: „Beállítjuk a segélypénztárakat: munkanélküliségi, betegségi, temetkezési, stb. Beállítjuk a gyermekvédelmet, a munkásegészségügyi szervezetünkbe, amelyekben minden tagunknak része lehet."

55 Gyalázkodó cikkeket írtak a szociáldemokratákról, és felhasználták a féktelen uszítás módszerét. Leggyakrabban a vallásos lelkiismeretre hivatkoztak bizonyító tényezőként: „Ha az egész világ rohan is az erkölcstelen bolsevizmusba, én hű maradok egyházamhoz, keresztény elveimhez. Én kitartok az Ür Jézus mellett. A szociáldemokraták szabadszerelmet hirdetnek, Istent tagadnak, elnyomnak minden lelkiismereti szabadságot."

56 A Munkás cikkek sorozatában igyekezett leleplezni a keresztényszocialista agitáció fogásait. „Ismerjük, hogy a keresztényszocialista mozgalom nem a munkásság jobblétét, gazdasági és politikai felszabadulását célzó mozgalom, hanem a katolikus egyház fűhőz-fához kapkodó akciója a felvilágosodással szemben, amely az ő létét, kiváltságait, politikai és gazdasági hatalmát fenyegeti. A szociáldemokrácia viszont általános társadalmi átalakulásért küzd: egyenlőségért, a kizsákmányolás megszüntetéséért."

57 Nemcsak a dohánygyáriak tartják fontosnak a szervezkedést. A pécsi vasúti munkások szeptember 7-én tartott munkásgyűlésén a béremelések követelése mellett, hangoztatták a szervezkedés fontosságát. A munkásság türelme fogytán van. „ . . . mert ahol milliók vannak a háború vitelére, ott a munkásságnak is kell valamit juttatni. ... a MÁV munkásság a fokozatos fejlődést akarja, ha ez nem lehetséges, az ugrásszerű lépésektől sem fog visszariadni."

58 Kiélezett belpolitikai helyzetben érkezett Magyarországra a hír: az oroszországi szocialista forradalom megdöntötte a burzsoázia uralmát, és a szovjetek kormánya az azonnali békekötésre hívta fel a hadviselő feleket. Érthető, hogy a több mint három esztendeje tartó háború alatt sanyargatott, nyomorgó és éhező munkások között rendkívüli hatást váltottak ki ezek az események. Az Októberi Forradalom Magyarországon, csakúgy mint másutt, érzelmileg is nagy hatást gyakorolt a munkásság gondolatvilágára és politikai tudatuk fejlődését is gyorsította. Közvetlen lendületet adott a spontán munkásfellépéseknek, gyakoribbá és elszántabbá tette a helyi megmozdulásokat, sztrájkokat. A pécsi Munkás november 17-i vezércikke a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról csak azt emeli ki, hogy „a győztes munkás tanács új forradalmi kormányt alakított, melynek első és legfontosabb dolga volt, hogy kiáltványt intézzen az összes hadviselő hatalmakhoz, melyben három havi fegyverszünet elfogadására és a kiáltványban érintett foglalás és kárpótlás nélküli békefeltétel elvei szerint való azonnali béketárgyalás megkezdésére szólítja fel azokat. A kiáltvány egyben a világ összes szocialistáihoz is szól és azokat a béke mielőbbi létrehozásáért való buzgó és elszánt munkálkodásra hívja fel." A cikk többször hangoztatja, „még teljes a bizonytalanság arról, hogy az oroszországi bolseviki forradalom és Kerenszkijnek a hatalom visszaszerzéséért indított küzdelme miként dől el". Egy héttel később már türelmetlenül követeli a békefelhívásra adandó választ: „Akkor még (az egy héttel ezelőtti cikkre utal) a helyzet Oroszországban is igen bizonytalan volt, de azóta annyira fejlődtek a dolgok, hogy alig lehet kétség az iránt, hogy Kerenszkiék uralma végleg megdőlt, és a bolsevikek forradalmi kormányzata teljesen úrrá lett az orosz helyzeten ... Az Oroszországban mutatkozó jelekből különben mindenki előtt világos lehet, hogy az új uralom komolyan gondol arra is, hogy ha saját szövetségesével nem tudná békeakaratát elfogadtatni, hát kész azok nélkül és a központi hatalmakkal külön is tárgyalni. Erre azonban emerről az oldalról is meg kell történnie a közeledésnek, ahelyett, hogy suba alatt lengyel Unióról, és más orosz tartományok elszakításáról tanácskozzanak."

59