Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

MUNKÁSMOZGALOM AZ I. VILÁGHÁBORÚ ALATT

ellenőrző bizottságot pedig Leitkam Árpád könyvnyomdász, Weiss Pál kereskedelmi alkalmazott és Pitz Károly bőrmunkás elvtársak személyében. Hivatalból tagja volt természetesen a vezetőségnek, Szabó József párttitkár."

5 A viszonylagos nyugalmat 1914 májusában a Pécs környéki bányamunkásság mozgalma töri meg, amely tulajdonképpen folytatása volt azoknak az 1913-ban lezajlott sztrájkoknak, amelyek a gazdasági válság eredményeként jelentkeztek. A gazdasági gondokon kívül régi sérelme volt a bányászoknak, hogy a kormány tíz évig tartó küzdelem ellenére nem engedélyezte sem az Országos Szövetség felállítását,, sem a helyi szervezetek megalakítását. A májusban kitört sztrájk nyolc hétig tartott,, de most is csak részleges győzelmet hozott. Az előre meghatározott célokat nem tudta elérni. ,,Nagy küzdelem volt. . . sok áldozatot követelt. A munkások ezrei tették ki családjukat a kenyértelenségnek. De szép volt ez a harc. Kifejezésre jutott benne, az agyonhajszolt, agyonéheztetett bányamunkások olyan szolidaritása, amely páratlan nemcsak ebben az országban, de az egész világon."

6 A háború kitörése előtti időszak másik jelentős mozgalma Pécsett az építőmunkások sztrájkja. Szervezkedésük erejét mutatja, hogy már az előző években sikerült kivívniuk a munkabér minimumra vonatkozó kollektív szerződést. Az 1914 júniusában a MÁV pécsi üzletvezetőségi építkezésnél fellobbanó sztrájk közben, egyszerre csak újra megjelent a háború fenyegető réme. 1914. június 28-án Ferenc Ferdinánd ellen elkövetett sarajevói merénylettel megteremtődött a háború kirobbantásának ürügye. A sarajevói gyilkosság a soviniszta propaganda legfőbb fegyvere lett a háborús hisztériát szító kampányban. A helyi 1914. ««ijwuius t $,<xàm. HuMonhetwSkévf

dys«. | S ÉS VIDÉKE TÁRSADALMI, KöíMJAZDARAíU. SZÉPíRODALill H8T1LAP. 8»rV8MlA«íg é» kiddábivatsl : Kwusulb U tér 7. »• Kfaúmtnkii vitán aom küldSak. lUtmíii díj: Vtdêkr» r»*? Uljbt* htxkm bord*», Egént ám 8 kor. Kétévié 4 t«r. Keit.Kd im i kor. Kgje« uára 16 tütrFaM«* «ort MI;* : j Dr. MIKS8 iLKUÉf) *g)rM. i.j>»talt}d«««i : 1 HaKAHÖOSO .ÎÔZS*'. I

MKÖJELEÜIK TASARNAPOSKftNT. T »1.1.. 96. A tujiraogwíkteléiek *• ktr4*t»»k Hunuigotó Mtmi kB»jrr*yo«id*iit>»a I* f»!ir*t*tasl I Egyei paidáajok t ojocnaábum kaphaidk. Éljen a háború 1 Nem félve, nem aggódva, do reményteljes bizakodással Írjuk le ezt a nagyjelentőségű utói. A magyar, ha fegyveren mérkőzésről van szó, nem ismeri a félelem fogalmái és tűzben állva ezer szilaj déúion cikátik a vérében. Jaj atmak aki etlewAlt ooki ! Nine* most helye kétségeskedésaek, BAgodalmaskofJásnak Anya, hitves, nrivér tojtsa el kBunyét, mikor búcsúzik föle & hozzá közelálló férS, nézí«nek a aők biztatóan, lelkesítőén a ba'.a oltalmára siető férfiak szemébe, csak az a méltó a magyar nőhöz, egyúttal csakis ez az észszerű A kalooa most ne gondoljon semmire, csak a kötelességére, hogy megvédje a házét Minden, minden m ;s érzés éh érdek kell, hogy báliérbe sjoruljon » csaták tmMx'n szükségott -energia «16«. íneri eiwk t-ry\ tudtuk imzdimugakadályozni minket, osak azokra járhat szégyennel és voroaoggol, akik lel akarnák tartőttamí az igazságot a maga útjában. A nemzetnek bizonyságot kelt lennie amellett, hogy- a monarchiának a mi véráztatta föuiíink az egyetlen szilárd pontja Mi vagyunk az erö a monarchiában » mienk a jövendő. A jelen izgalmas napjaiban ez a jövendő bontogatja ki szárnyait. Magyarors.Vr jövendője a jelenből támad élétre, erősnek, elszántnak, önérzetesae'i-:, királyhüuek, bazaszerolónok kel! tehát lennünk, ha élni akarunk. És hogyne akarnánk élni ? Hogyne akarnánk jogot formatai a világ tisx'elelére s hogyne akarnánk felemelt fővel megoltani Áldozatkész uagyőseink emlékezete előtt '! Nincs a nagy világon keresnivalója í^ava nemzetnek, mely belonyajfszm a lïssu bítálba, a m«iiv(.tóiir« málló. írváva elmúlásba. az igazságban, ami ott villog a kivon kardok élén megtörő napsugár lény' ben, a csillogó szuronyok hegyén s ÍS golyók záporának süvöltő hangjába:. Akik ellenünk torlek, hadd lássák hogy élünk és élni vau erőnk : a nem zeli becsületért, a hazaéri, ós a ki rályért ! Bucsu ès Fohá«z. irtó ; Egry Béta uwíiggyiitte kéjmse; Ptai, 191*. juliu» Sí Most amikor a kaszík pengésfiainkat a harctérre szállító vonat" zakatolása váltja fel . . . Most amikor a vonatok zakatol.; sát túlharsogja harctérre voiijtó ll*iu ajkairól fuleseadulő „Isten éld m:g magyart" Mösl amikor lurt, uevot es dtos séget ktereini in<muok Magvarors»

1 Siklósi polgári lap a háborúról