Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

MUNKÁSMOZGALOM AZ I. VILÁGHÁBORÚ ALATT

Ez a törekvés Pécsett különösen erőteljesen jelentkezik, hiszen a pécsi pártszervezet erejének, szervezettségének egyik mutatója, hogy már 1909-ben - bejutott a városi törvényihatósági bizottságba, ugyan még csak egy taggal, de 1911-ben már négy helyet szerzett. Az 1914 elején lezajlott törvényhatósági bizottsági választáson újabb sikereket ért el és ezzel a szocialista frakció a pécsi városházán már nyolc tagúvá növekedett. A tavasz folyamán a szociáldemokraták pécsi hetilapja, a Munkás, heteken keresztül foglalkozott a választásokkal kapcsolatos írásvizsgákkal, bízva abban, hogy bejutnak végre a parlamentbe a szociáldemokraták is. A februárban megtartott évi rendes pártértekezleten, megválasztották az új végrehajtó bizottságot. „Hajdú Gyula (munkásképző), Pécs József kőműves, G eng Fülöp vasas, Galovits György földmunkás, Weiser Ferenc kárpitos, Kriszt Mihály szabó, Pozsgai Ferenc ács, Minker Ádám könyvnyomdász, Trukenbrod Károly kesztyűs, Szőke Sándor és Hoffmann Ferenc építők, az Pécs város polgáraihoz és munkásaihoz! Ötödik hete már, hogy a p&svidéki bányák munkása: Í ban állnak, Negyedfétexsr dolgozni akaró és tüdő mmU& kénytelen ennyi idő óta nyomorogni, nélkülözni, hogy .ezsei megváltsa magát és családját az állandó nyomor eddigi mértéktelenségétűl. Az egyévtizeddel ezelőtt megsaaöeii -mttnkabér emelése elől mostohán elzárkózó a pécsi és általában magyarországi érdekektőt merőben idegen társaság, mely a munlÖMOX követelésére azzal felelt, hogy sztrájkotókkal nem élt Sióba, jpressszionálni magát nem engedi. A munkások hinni taadtek ? Ságnak és elhatározták, hogy munkába lépnek és így várjál jogos, indokolt kívánságaik teljesítését És ekkor a társaság kijelentette, hogy 150 munkást oet» fogad vissza, azokat bányáiban dôîgwsni nem engedi. Ennél alávalóbb, annál emo*r*»i«nebb magatartást munkaadd alkalmaxottehrai sxemfesn nem tanúsíthat. Azt kívánják, hogy a munkások tísM tllfjék, bogy Önkényesen eltávolítanak a bányából egy csomó niunkásörstt, mivel ezek kifejezői voltak annak a nyomornak, melyet n>índnyá|á» éreznek, mindnyájan szenvednek. Kizárni akarják a bányából «0-, kat. akik évtizedeket töltve ott, a társládával szemben olyan igényeket szereztek, mely öreg napjaik szenvedéseit enyhítheti, Airik hangot mertek adni az érzéseknek, melyek minden bányászban élnek. Akik nem hunyászkodnak meg feíéltenüt, ha & társaság meglapulást parancsol. Akik mmikástesivéreikkei egyetemben egy falat kenyérrel többet mernek követelni azért a munkáért, melynek végzése kőiben folyton ott leselkedik mögöttük a betegség és a halál. Azt hirdeti a társaság, hogy elakarja távolítani a bányába! m izgatókat. Ám a munkások is ezt akaiják. Mivel nincs Itt más izgató, mint a rossz munkabérek és a bányászokat külföldre kerget* nyomorúság. Ismertetni akarjuk Pécs város minden lakája előtt a bányamunkások helyzetének igazi kénét, ismertetni akarjuk a társaság érveinek őszinte tormáját, ecetből Junius 4-én, csQtdrtók este 8 órakor a Városi Tornacsarnokban nyilvános népgyűlést tartunk, melyre jíoigártársaínkat, munkástestvércinket meghívjuk. k pécsi szocíaldemekrsta-párt. A pécsi szociáldemokrata párt röplapja a bányászsztrájkról (1914) •