Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

A PÉCSI MUNKÁSOSZTÁLY

Az épülő Pécsi Dohánygyár (1911-12) A festő kiemelt munkásnak számított. Minden festőszoba részére egy „futoncz" fiút állítottak be, aki a legkülönbözőbb feladatokat végezte. Az uzsonnabevásárlás­tól, mosogatáson keresztül a festékmegrendelésig. Mivel a festő a munkaasztalát nem hagyhatta el, erre valóban nagy szükség volt. A formázok meg voltak számoz­va (korongszám). Minden elkészült edényre köteles volt rányomni bélyegzőszámát. Elmulasztásáért 50 krajcár büntetést fizettetett a tulajdonos. Ha a korongozó hibát vétett (az égetésnél ennek következtében repedtek, na­gyobb fülek letörtek stb.), az eladási ár felét levonták béréből, ami roppant súlyos büntetésnek számított. A festőknek kötelező volt a rajz számát is ráírni a munkadarab hátsó oldalára, elmulasztása esetén 50 krajcár büntetést volt köteles fizetni. Az udvarias és „tisztes" magatartást a gyárban és azon kívül is megkövetelte a tulajdonos, és aki „nyers botlásokat követett el", azokat súlyosan büntetik vagy el­bocsátják. A büntetéspénzeket a betegsegélyező pénztárba kellett fizetni. Kivételt ez alól az edénytörés jelentett. Az ott keletkezett kár összegét a tulajdonosnak „kár­térítés" címen fizette vissza a munkás. A gyári napszámosok munkarendje megdöbbentő pontokat tartalmazott. A szo­cialista sajtóban velük kapcsolatban használt egykori „bérrabszolga" kifejezést nem tartjuk túlzásnak. Harangszóra mehettek be a gyárba. Kijelölt útvonalon haladhat­tak, helyiségek egész sora tilos volt előttük. Ha letértek a gyárban számukra kijelölt útvonalról, bírságolták, majd elbocsátották őket. 12 órás munkaidőben dolgoztak, ha azonban szükség volt, a gyár érdeke megkívánta, korlátlanul használhatták fel őket. Késésért 10 krajcár büntetést és a munkabér megfelelő hányadát levonják tő­lük. Ha valaki az ebédidőt a legkisebb mértékben megszegi, a napi bérének a ne­gyedét levonják. A szerszámok töréséért, „bemocskításáért" azok teljes árát a bér­ből levonják. A törött áruk elvitele esetében az egész megszolgált bért levonják és azonnali elbocsátást eszközölnek. 1903-ban már új munkarend szerint dolgoznak. A munkarendbe bekerül az is, hogy >»a gyáros tudta és beleegyezése nélkül semmiféle munkásegyletnek nem lehet senki tagja". Ez a felvétel kritériuma. A napszámosoknak a munkaidejét felemel­ték 13 órára. Az éjjeli műszakban dolgozók munkaideje 11 óra volt. Ez alatt azon­4 c

Next

/
Thumbnails
Contents