Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

AGRÁRSZOCIALIZMUS BARANYÁBAN 1890—1914

szolgált bérüket és munkakönyvüket azonnal kiadják, s a stricke tanyát még az éjjel fegyveresen feloszlatta. A rendőrkapitány ezen intézkedését az Összes eszéki munkások jog és igazságtalannak találván, ma kora reggel (május 9) kitört az általános strike. - Az összes munkások gyülekeztek, s a felső városon keresztül a várban lévő városháza elé igyekeztek, ezt azonban a csendőrség, a rendőrség és a kivonult katonaság megakadályozta s a több ezerre menő tömeget fegyverrel szétverte. A munkások menekültek és a felsővárosi temetőnél gyűltek össze, honnét azonban ismét Rétfalu község felé visszaszoríttattak s ott egy nagy réten tanyáznak. Ekkor esett szó arról, hogy a hídon átjönnének és járásom területén a további dolgokat megbeszélnék. A rendőrkapitány biztosított, hogy a várostól elég nagy távolságra lévő helyről amint megmozdulnak, illetve kísérletet tesznek a városba való bejutásra, a várat és a hidat a katonaság azonnal elzárja . .. továbbá arra kért, hogy csendőr járőr azonnal figyelje a hidat és a hídon innen lévő kocsmát, továbbá Jenőfalvát... a munkásság egy küldöttsége jelent meg a hídon és kérte a rendőrkapitányt, hogy stricke tanya felállítását engedélyezze . . ."'

a7 Május 11-én kelt főszolgabírói távirat közölte, hogy a rendőrséggel összecsapó munkások közül egyet az eszéki rendőrség megölt. A munkásság újra sztrájkba lépett. A hangulatot tovább élezte, hogy a közben munkába állni kívánó üzemek dolgozóit a munkaadók nem vagy csak vonakodva akarták visszafogadni. Május 19-én éjszaka horvát és magyar eszéki munkások keltek át a Dráván és a bellyei sokac és magyar szocialisták támogatását kívánták megnyerni a sztrájkhoz.

218 Közben Verőce körzetében is sztrájkba léptek a munkások és cselédek. A polgári lapok nagy cikkekben számoltak be az eszéki és verőcei mozgalomról, amely tájékoztatás tovább növelte az elkeseredettséget a Dráva magyarországi szakaszán élő horvát és magyar tömegekben. Az eszéki mozgalmon felülkerekedett a hatalom, hatása azonban nemsokára jelentkezett. 1905. május 23-án a főherceg bellyei uradalmában robbant ki a cselédség sztrájkja. Az uradalom alkalmazásában lévő kocsisok és béresek, akik rendszeresen jártak Eszék piacaira, kezdték a munkabeszüntetést.

239 Amikor az uradalmi igazgató - kijelentette, hogy évüket ki kell szolgálniuk, az elbocsátási igazolványokat ki nem adhatja .. . valamennyien a munkát beszüntették.

240 1905. június 1-én Schaumburg Lippe hercegi uradalmában Rácbólyban volt cselédsztrájk. Június 21-i jelentésében a főszolgabíró mind a bellyei, mind a dárdai uradalomban kitört cselédsztrájk megszűnését jelentette. A bérkövetelést ugyanis az uradalom megtagadta. A főszolgabíró csendőrökkel bejárta a pusztákat és ,, . . . mindenütt csendet, nyugalmat.. ." tapasztaltak. Június 21-én az Ugles pusztai cselédek léptek fel egy sokac vezetőjükkel az élen bérköveteléssel. A bérlő: Birk Oszkár teljesítette a követelést, hogy elejét vegye a kitörni készülő cselédsztrájknak.

241 Június 26-án újabb mozgalmak kirobbanásáról értesülünk. „ . . . Frigyes főherceg úr és a lippei uralkodó herceg úr ő Fenségeik uradalmában főleg az évtizedekkel ezelőtt megállapított cselédbérek alacsony volta indította a cselédséget kérelmöknek munkaszünet alatt, vasárnap (június 22. - Sz. L.) napján történt előadására . . . Frigyes Főherceg úr elővigyázati intézkedésképpen 200 munkást állított a helyszínre, valamint a környékbeli csendőrökkel egyes pusztákra megerősítést kért. . . . Június 20-án a bellyei és a dárdai uradalom cselédei Frigyes illetve Schaumburg uraság elé akartak vonulni, hogy követeljék a cseléd bérek felemelését. A pécsi katonai parancsnokság egy század gyalogságot indított útnak. Beavatkozásra azonban nem került sor, mert közben a cselédség szociáldemokrata vezetői és az uradalom jószágigazgatói között megegyezés született. * Július 7-én újabb részleteket ismerünk meg a Drávaszög szegényeinek mozgalmáról : „ . . . a tegnapi napon (július 6-án) Nedojul Antal laskafalui lakos 34 bodolyai aratója állott sztrájkba, - a hatóság a helyszínre kiszállván, a munkaadó cat. holdanként 2 koronával megjavította az aratók fizetését.. . Július 7-én a herceg Lippe uradalom Idahof-i tisztartósága jelentette, hogy már szombaton a munkába kivezetett aratók közül ismét öten a mai nap kiáltottak a munkából, ellenük az eljárás folyamatba tétetett. . ." Július 11-én Lang Adolf földbirtokos ivándárdai 17 pár arató munkása sztrájkba lépett. A dárdai uradalom bródpusztai, Maiskamegyei, rácbólyi, ugles pusztai cselédei is kisebb-nagyobb sztrájkot vívtak július 1-én. Július 21-én Wamoscber Andor Brod pusztai bérlő cselédei és arató munkásai az Ugles