Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

AGRÁRSZOCIALIZMUS BARANYÁBAN 1890—1914

pusztai aratókat igyekeztek sztrájkra bírni, de a csendőrség letartóztatta a bródi sztrájkolókat, valamennyi ellen eljárást indítottak. 28 arató munkást letartóztattak és a királyi ügyészségnek adtak át. Szolidaritásból erre az újbezdáni arató és földmunkások közül 50-en sztrájkba léptek.

2

" 1906-ban Frigyes főherceg Herceg-Szöllösi birtokán a Pécsi Napló tájékoztatása szerint „Munkás lázadás" tört ki. A község valóságos zendülés színhelye volt. A kivezényelt csendőrséggel szemben állást foglaltak, s csak a katonaság újabb egységei késztették meghátrálásra a cselédeket és aratókat. A 80 krajcáros napszámbér felemelését követelték egy koronára. Az ígéret ellenérc a sztrájk tovább tartott. Karhatalommal számolták végül fel a mozgalmat és 17 munkást letartóztattak.

243 Frigyes főherceg Hercegszentmártonban fekvő pusztáin májusban napszámosok léptek sztrájkba magasabb munkabérért.

244 1907 februárjában tört ki cselédsztrájk Bellyén. A nyárra tervezett mozgalmak azonban elmaradtak. 1905-1906. évi sztrájkok eredményeként mind a két nagyuradalom felemelte cselédeinek bérét, rendezték a munkaidőt és természetbeni járandóságokat. A cseléd és aratómunkások követeléseinek legjavát teljesítették. Az uradalom felkészült az aratási munkákra, jelentős tartalék seregről gondoskodott, valamint újabb gépeket (65 aratógépet!) állított be.

245 Egy aggodalom azonban bujkált a főszolgabíró bizalmas jelentésében: a nagyuradalmak már leszerződtek az aratókkal, de hogy ,, . . . ezek teljesítésbe fognak c menni, arra pozitívan nyilatkozni nem lehetséges . . ."

246 Már 1906 nyarán, de különösen 1907 júliusától a bellyei és a dárdai uradalom képe megváltozott. A sztrájktól való félelem hatására katonaság, csendőrség szállta meg a pusztákat, mintha hadgyakorlatra készülnének - írta a Pécsi Napló egy cikkében. A nagyszámú karhatalom, a tömeges letartóztatások és a szociáldemokrata földmunkás szervezetek elleni fellépések nem maradtak hatás nélkül, több vezető a pécsi fogházba került. A nagyszámú idegen bérmunkás szerződtetésével annak a veszélye is fennállt, hogy sztrájk esetén elvesztik a család részére oly fontos aratórészt. Ennek a veszélye különösen a bellyei uradalomban növekedett, amikor 1906ban pl. 300 szlovák aratót szerződtetett az igazgatóság.

247 Kezdetben nem tulajdonítottak nagyobb jelentőséget ezeknek a mozgalmaknak. Hamarosan azonban, amikor láthatóvá vált, hogy a cselédek nem elégednek meg a munkabeszüntetésekkel, hanem csoportokban a szociáldemokrata szervezetek vezetőivel az élen, pusztáról pusztára járnak és sztrájkra, ellenállásra buzdítják, sőt erre befolyásolják tömegesen szinte valamennyi község lakosságát, nem késlekedett a hatóság a csendőr-karhatalom és a katonai erők kivezénylésével.

248 Ez azonban nemcsak az 1905 július-augusztusi mozgalmakra volt jellemző, hanem pl. az 1907 márciusi dárdai uradalmi cselédsztrájkra is. Jilly Viktor jelentése szerint:

249 „március 1-én Idamajor pusztán a gazdasági cselédek a legnagyobb titokban tartva szándékukat, a munkát abbahagyták és béremelést követeltek ... a mozgalom ... a főhercegi bellyei uradalom tulajdonát képező Sátoristye és környéke pusztáiról indult ki. . . valószínűleg egy igen jól szervezett bizottságtól volt előkészítve . ..". Stenge alispán a csendőrség drávaszögi őrseihez azzal a figyelmeztetéssel fordult e mozgalmat követően: ,, . .. hogy a csendőrök éberen figyeljék a cselédek és gazd. munkások magatartását, amivel a mozgalom titkos előkészítését fel lehet fedni . . ."

2:>0 A mozgalom előtt, de utána is több nyelvű hirdetményt függesztettek ki Vörösmart, Kiskőszeg, Csúza, Hercegszőllős, Sepse, Dárda, Új-Bezdán, Darázs, Laskó, Bodolya községekben, amelyek a mezőgazdasági munkások jogairól, az aratási szerződések