Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

AGRÁRSZOCIALIZMUS BARANYÁBAN 1890—1914

A lap azután beszámolt arról, hogy Krasznai főszolgabíró az újbezdáni szociáldemokrata szervezet választmányi tagját, aki a népgyűlés szervezője volt, Lakat Gézát megfenyegette, hogy „ . . . az elvvel hagyjon fel, mert máskülönben nem is tudja majd, miképp és hogyan fogja csekély vagyonkájából kipusztítani . . .". A párt felemelte szavát az újbezdáni nép érdekében. Követelték a 104%-os pótadó eltörlését, amely ugyanúgy sújtotta a kisbirtokosokat, mint a földnélküli házasokat. Követelték továbbá az iskolaügyük rendezését, mert egy esztendő óta 80 tanköteles gyermek tanító nélkül áll, Petárdára pedig nem mehetnek, mivel őszi esőzéskor feneketlen sár borítja az egyetlen földes utat. A követelések között szerepelt a csendőrök figyelmeztetése, akik a néppel durván bánnak, s Pécsről érkezett pártszónokot is inzultálták.

213 Az újbezdáni szervezet egy hónappal később ismét népgyűlés megtartásáért fordult a főszolgabíróhoz. A „siklósi basa", ahogyan a pártlap aposztrofálta, ismét magához rendelte az új bejelentőket: Szöllösi Istvánt és két társát, valamint a falu bíráját. A Munkás nyilvánosságra hozta a főbírói hivatalban lejátszódott epizódot: „...az egyik bejelentő, Szöllösi István felé fordulva durván azt mondta a basa: „Hát tc Pista, mit mondtam én teneked, b ... a te Istenedet—!" Aztán jött még a többi szó, melyekkel nem fog tekintélyt szerezni magának az újbezdániak előtt. Mikor már a bejelentőket durva szavakkal ellátta, rájuk kiáltott: „Takarodjatok! Én az engedélyt megtagadom! És téged meg Pista kiporultatlak a csendőrökkel, ha félbe nem hagysz az elvvel". A bírónak meg azt mondta: „Szálai ma

é

a pedig ha hármat együtt lát, jelentse be nekem, majd elbánok én velük".

214 A pécsi pártvezetőség javaslatára az újbezdáni szervezet augusztusban is gyűlés megtartásának engedélyezéséért fordult a főszolgabíróhoz. Az augusztus 10-i gyűlést végül is engedélyezte Krasznai Mihály főszolgabíró. A Munkás értékelése szerint azért, mert a főhercegi uradalom teljes területén befejeződött az aratás s így nem kellett félni attól, hogy az arató rész kérdését is felvetik a népgyűlésen vagy netán a munka megtagadásának problémája vetődhet fel. A pécsi vezetőség titkára Szabó József, valamint a vidéki szervezkedés felelőse Végh József voltak az újbezdáni szociáldemokrata népgyűlés szónokai. Két tárgy vitáját tervezték: 1. Magyarország gazdasági és politikai helyzete. 2. Községi ügyek.

215 A Munkás a következőképpen számolt be a népgyűlés lefolyásáról: ,, . . . a kétórás gyűlésen Űjbezdán és környéke szocialistái jelentek meg. Közöttük nagy számban nők is, akik korábban nem szimpatizáltak mozgalmukkal. Első ponthoz: Magyarország gazdasági és politikai helyzete Szabó József elvtársunk egyórás beszédében hangoztatta a nép nyomorát és jogfosztottságát. Végh József a községi ügyek keretében, a jelen lévő szolgabíró többszöri figyelmeztetése mellett, arról beszélt, hogy a pótadó törvénytelenül lett kivetve. A községi legelő használatát az elöljáróság a képviselő testület megkérdezése nélkül törvénytelenül intézte. A népet semmiben nem kérdezik meg, csak az adót fizeti, mintha nem is lenne semmi köze saját falujához. Arra kell törekedni, hogy olyan emberek kerüljenek a képviselő testületbe, akik szívükön viselik a nép és a falu sorsát, de a jelenlegi községi képviselő választási rendszer ezt nem teszi lehetővé . . ,"

216 1902. szeptember 20-án az újbezdáni Erzsébet téren ismét nagygyűlést szervezett a helyi szociáldemokrata szervezet. „A nép politikai és gazdasági helyzete, az általános titkos választójog, a szervezkedés és a sajtószabadság, végül a községi ügyek szerepeltek a napirenden. Az országos pártvezetőség küldötte, Weltner Jakab is megjelent.

217 A Munkás október 12-i számában részletesen beszámolt a gyűlés lefolyásáról, ahol Bezdán környéki parasztok és földmunkások is megjelentek. A pécsi pártszer-