Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

AGRÁRSZOCIALIZMUS BARANYÁBAN 1890—1914

az erősödő karhatalmi (csendőri és katonai) terror miatt, nyílt tömeges mozgalomra nem kerülhetett sor. A földművelő szegénység azonban a századfordulót követő évtizedben sem mondott le korábban megismert fő törekvéseiről: az emberibb munkafeltételekről, a magasabb mezőgazdasági munkabérekről, a nagyobb aratórészről, a demokratikus politikai jogokról, sőt a földért indított követelések újra előtérbe kerültek.

207 Bács és Baranya megyei uradalmak cselédei sztrájk és lázongás formájában adtak életjelt magukról 1900-1901 között. A napszámosok is megmozdultak: a laskóiak például Frigyes főherceg birtokain tiltakoztak a hosszú munkaidő ellen.

208 A századfordulót követő időszakban a drávaszögi szocialista földmunkás mozgalom szervezésében Vörösmart, Bodolya, Újbezdán földműves szegénysége és földmunkásai, cselédsége járt az élen. Itt alakultak meg a legerősebb földmunkás egyletek, szervezetek. Az Üjbezdán és környéke szervezését Szöllösi (másutt: Szőlősi) István vezette. 1900 márciusi detektívjelentés egyrészt Szöllösi István és az újbezdáni szocialisták tevékenységére, másrészt eszéki kapcsolataikra világított rá.

20-' Stajics Lázár detektív többek között a következőket jelentette az országos főkapitánynak: „ ... Új-Bezdáni Szöllösi István, Kapros György, Sevics Márk, Keller Antal, Vukics Stivo . . . rendszeresen az eszéki szociáldemokrata párt helyiségében megjelentek, Szöllösi az eszéki Josip Vldecz párttisztviselővel Zágráb sz. kir. városban fordultak meg, ahol ugyancsak a szociáldemokrata vezetőséggel tárgyalásokat folytattak . . . Starkics nevű besúgó szerint Szöllösi mint elszánt anarchista-szocialista

210 arra kívánta megnyerni a horvát pártközegeket, hogy mivel ők akadályozva vannak a magyar járási hatóságoktól, sem gyűlést, sem a meglévő földműves egyesületüket működni nem engedik, ha eszéki elvtársaikhoz csatlakozhatnának, ez súlyt adna részükre . . . (az eszéki rendőrfőkapitány nyomozást rendelt el az országos főkapitány kérésére és a következőkről tájékoztatta:) ...az eszéki párt helyiségeiben a nevezett újbezdáni anarchista-szocialisták rendszeresen megfordultak, s legutóbbi eszéki építő-kőműves stricke alatt is kilenc eszéki szocialista kolompost Üj-Bezdánban is láttak. A Dráva két partján a járőrszolgálat új rendjét elrendelni méltóztattak, s a dárdai főszolgabírát is tájékoztatták. A jövőben szükségesnek találtatik, hogy különösen az aratási stricke előtt, vagy bárminemű szocialista mozgalom előtt a határrendőrségek éberen figyelmezzék úgy a híd, mint a város magánátkelő helyeit. A híd és vámőrsiget mind két részről ugyanezen okból figyelmeztessék . . . Szöllösi István két esztendőt a pécsi bányákban töltött és másfél esztendőt Belgiumban, honnan visszajött és jól gazdálkodik. 3 hold földje van, amit főleg apja művel s ő szocialista tanokkal foglalkozik . . .". A pécsi rendőrkapitány tájékoztatása szerint Pécsett sokszor megfordult, gyűléseken is megjelenik és kapcsolatban van elsősorban a párt anarchista, túlzó tagjaival, Végh és Jóna elvbarátaival . . ."

211 Ujbezdánban működő szociáldemokrata szervezet a következő év nyarán hallatott igen sokat magáról. 1902 június közepén népgyűlés engedélyezéséért fordultak a siklósi járási főszolgabíróhoz, de a gyűlésüket nem engedélyezték. A pécsi párt lapja a következőképpen kommentálta az újbezdáni szociáldemokrata földmunkások törekvéseit megakadályozó szolgabírói határozatot: „ .. . a főszolgabíró, ahelyett hogy a szabályosan bejelentett kérésre írásban hozott volna határozatot, a bejelentő elvtársainkat magához rendelte és szóbelileg a következőket adta tudtukra : a népgyűlés megtartása esetén a bejelentőkben nem lát garanciát, hogy a fennálló rend, vagyon és személybiztonság ne veszélyeztetnék(? !) esetleg, a netán előforduló vérontás(l) alkalmával az özvegyek és árvák kártalanításáért nem vállaltak felelősséget, valamint azt sem tudják megmondani, hogy ki lesz a gyűlés elnöke ... Jól tudja ő - úgymond a főszolgabíró -, hogy nem a népgyűlés kell nekik, mint inkább a községi bírói állás létesítése végett nem rég életbeléptetett minden adóforint utáni kivetett 104%-os pótadó behozatala fáj nekik..."

212