Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
AGRÁRSZOCIALIZMUS BARANYÁBAN 1890—1914
zetek azóta vannak meggyökeresedve mindinkább a lakosságban, mióta ennek meghasonlása papjával annyira kiéleződött s különösen Dobos Gáspár és Zlatarics Márko és társaik kezdeményezésére, a szomszédos vörösmartiak példájára, felekezeti terheiktől való szabadulás céljából a felekezetnélküliségre való törekvés kapott lábra . . r m Az egyházból kilépettek valójában a nazarénus mozgalomhoz csatlakoztak. Erre vonatkozóan maga az egyház is nyilatkozatot tett az egykorú sajtóban. 196 A Drávaszög falvainak antiklerikális mozgalma az agrárszocialista mozgalmak (1897-98) idején felerősödött. Azonban már másfél évtizeddel korábban, 1885-től, erőteljesebben megfigyelhető a nazarénus mozgalom, szinte valamennyi magyar és több horvát faluban. 19 ' Az egyházi keresztelés megtagadása azonban 1895-től jelentkezett, amely összefüggésben lehetett azzal is, hogy 1895 októberben vezették be a kötelező állami anyakönyvezést. így nem ezek a nazarénusok, hanem általában az egyházzal elégedetlen csoportok éltek azzal, hogy nem jegyeztették be egyházi anyakönyvbe az újszülötteket. A mozgalom antiklerikális és antikapitalista programja világosan utalt arra, hogy a drávaszögi események az 1897-98. évi magyarországi agrárszocialista mozgalmak szerves része. A program arra mutat, hogy abban különböző nézetek keveredtek. Mindenekelőtt antikapitalista, antiklerikális nézetek voltak az uralkodó tényezők, de anarchisztikus vonások is feltűnnek. A vagyonközösség gondolatának jelentkezése is kimutatható. A mindennapi küzdelemben azonban többnyire konkrét gazdasági, szociális, politikai célok mozgatták a falvak tömegeit. Dobos Gáspár, Zlatarics Márko, Tokody József ezeket megfogalmazták. Stenge Ferenc dárdai főszolgabíró jelentése szerint a követelések a következők voltak : „1. A mai adózási rendszer megszüntetése, vagy az adók leszállítása. '/« adója legyen 5 Ft. Más variációban : semmi adót ne kelljen ilyen esetben fizetni. 2. Az adózás módszerében (adókezelés) gyökeres változást kell végrehajtani. A szocialista falu-bíró szedi be és viszi el egyenesen »Öfelsege a Kiralyhoz«, mert az urak kezére nem lehet az adót bízni. 3. Minden esetben az általános szavazati jogot követelik. 4. Szabad dohánytermesztést, szabad pálinkafőzést, halászatot és vadászatot követelnek (az utóbbit a sokacok). 5. Napszámbérek felemelése a következőképpen: szőlő- vagy más mezőgazdasági nehéz munkában napi 1-2 forint. Fuvarosnak napi 3 forint, amelyet akkor kapnak, ha aznap dolgoznak. Ha nincs napszámos munka, tehát munka nélkül kell maradni, a családos napszámos napi 50 krajcárt kap az államtól. (Munkanélküli segély. - Sz. L.) 6. Hivatalos állások megszüntetése (közigazgatás reformálása) szükséges. Más dokument szerint nagymérvű csökkentése kell. Megint másik csoport szerint »csak főbíró és jegyző kell, semmilyen más funkcionáriusra nincsen szükseg«. A sokacok követelése: »jegyzötöl a főispánig csak sokac parasztember lehessen hivatalban«. 7. Papi állások megszüntetése. Más csoport szerint csak a papi fizetés jelentékeny csökkentése szükséges. 8. Általános vágyott-felosztást követelnek. Különösen a főhercegi földek és Lippe hercegi földek felosztása szükséges. (A jobbmódú gazdák is ezzel egyetértenek, de szocialisták azért nem hajlandók lenni.) 9. A katonaság eltörlése. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor a tényleges szolgálati idő leszállítását követelik 1-2 évre. 10. Az általános választójogot és a szabad sajtót kell bevezetni. 11. A csendőrség és a karhatalom »teljes kiiktatasat« követelték."
