Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
AGRÁRSZOCIALIZMUS BARANYÁBAN 1890—1914
nem megy templomba, amíg a Canonica Visita alapján érvényben vannak a régi szerződések. Csak új pap választása és új szerződés esetén térnek újra vissza. A közben kiszabadult három vezető Zlatarics, Dobos, Jankovits újra rendőri felügyelet alá került, s a legszigorúbban megakadályozták, hogy a néppel érintkezzenek. Dobos Gáspár a vizsgálati fogságban súlyosan megbetegedett és Vajszló vidékére törekedett elhelyezkedni. Jellemző, és a Várkonyi vezette „Újjászervezett Szociáldemokrata Párt"tal való kapcsolatra utaló beszélgetést rögzít egy korabeli főbírói jelentés. Arra a kérdésre, hogy ,, . . . miért suszterek, betűszedők stb. által szerkesztett „Népszavát", „Népjólétet" olvassa, miért nem okosabb emberek által szerkesztettet? Válaszul maliciózus gúnnyal azt mondta, hogy „hát akkor majd olvasom ismét a „Földművelőt!". - Eme lap itteni olvasását nem észleltem, - az eddigelé tudomásom szerint ide nem járt, tette hozzá meglepetten a szolgabíró." 193 A drávaszögi mozgalom ideológiai hátterében igen sok elem keveredett. A vallásos ideológia, a szocialista elemek, anarchisztikus gondolatok egyaránt megtalálhatók. Ugyanakkor egy egész sor ,,népi naivitásra" jellemző tényező is felbukkant. A király melletti bizalomtól a király lemondatásáig és a hatalomnak a szocialistáknak történő átadásáig terjedtek azok a gondolatok, amelyek különösen akkor erősödtek meg, amikor a letartóztatásokkal megfosztották a mozgalmat tudatos vezetőiktől. Igen jellemző volt például 1898 nyarán a mind erőteljesebben terjedő azon közhiedelem, amely szerint: ,, . . . Budapesten nagy népgyűlés lesz, melyre minden község 2-2 küldöttet köteles küldeni, ezen a gyűlésen meg fog jelenni őfelsége a Király és kijelenti, hogy neki 2 millió forint adóssága van, melyet ha a szocialisták hajlandók átvállalni, ö felsége a trónról le fog mondani. A szocialisták az adósságot át fogják vállalni - Ö felsége lemond, s Kossuth Ferenc lesz a király. Kossuth Ferenc ekkor minden szocialistának ad 5 hold földet, s akinek még nincs, kocsit, 2 lovat és gazdasági felszerelést. . .". lí)/ * A mozgalom antikler tkális jelenségeinek folyamatában 1898 júliusában új epizód, figyelhető meg. Elterjedt gyakorlattá vált, hogy az újszülötteket azok a magyar vagy horvát családok, akik nem lettek nazarénussá és a katolikus vagy reformátur egyházban maradtak, csak a körjegyzőnél jelentették be anyakönyvezésre, s ezt a községi képviselőtestületi tagok is helyeselték. A főszolgabíró többször jelentette az alispánnak, sőt a püspöknek is, hogy ,, . . . újszülötteiket . . . keresztvízre nem tartják, mert véleményük szerint ebből csak a papok gyűjtenek jövedelmet, s ha a keresztelés isteni intézmény lenne - mondják - akkor a papok azt ingyen is elvégeznék . . ." Az egyházi anyakönyvezés, illetve a keresztelés elleni mozgalom Hercegmárok, Darázs, Dályok, Izsép, Bellye, Benge, Vörösmart, Csúza, Kopács, Daróc, Laskafalu községekben a legerőteljesebb. A példát Vörösmart református magyarsága és Darázs, Hercegmárok, Kisfalud, Nagybodolya katolikus sokacsága szolgáltatta. 1898 végére átterjedt a Drávaszög valamennyi falujára, nemzetiségi, vallási hovatartozás nélkül. Ezzel egyidőben a felekezetnélküliség, illetve a nazarénus mozgalom is újra megfigyelhető. A keresztelés és egyházi anyakönyvezés elleni fellépés Vörösmart példája nyomán terjedt, a nazarénus vallás bölcsője a Drávaszögben érdekes módon ugyancsak itt volt. A legerőteljesebb követőkre Darázs és Hercegmárok községekben talált. A belügyminiszterhez felterjesztett főszolgabírói jelentés erről így számolt be: „ . . . e né-
