Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

AGRÁRSZOCIALIZMUS BARANYÁBAN 1890—1914

A bodolyai németek szocialista szervezkedése is jelentős volt. Egyik legérdekesebb mozzanata éppen az, hogy a darázsi és hercegmároki sokac szocialista vezetők illegális találkozókon dolgozták ki a rendszeres kapcsolatfenntartás módozatait. 1897. december 17-én a darázsi sokac szervezők, név szerint Dvornics Árkádia, Baán község német lakói között is szocialista pártot szervezett. Programjuk középpontjában az V4 telek utáni 5 forintos adó követelése volt. Baán német parasztságának még a középbirtokosai is csatlakoztak a mozgalomhoz. Pöpl Bálint és Schmiedt Henrik tönkrement kisparasztok lettek a német község pártszervezetének a vezetői, ,, . . . közöttük közkézen forog egy német újság is, amely igen keményen neki megy a papságnak, s ellenük iszonyúan kikel . . ." Baranyavár szocialista szervezetének vezetője a horvát Andrics Pávo, a magyar Somogyi Mihály, a két fő agitátor : Knezevics Zsivko és Barics Kuzmin. Az agitáció középpontjában több kérdés szerepelt. Ezek között legérdekesebb, hogy amennyiben a pártszervezet taglétszáma eléri a 300 főt, a képviselőválasztáson a következő év január 15-én átveszik a község irányítását és megvalósítják az 5 forintos adót, eltörlik az állami adókat, kézi napszám általánosan 2 Ft lesz, s bevezetik a „szocialista közigazgatást". Pélmonostoron Kaufmann János póttartalékos katona, esztergályos segéd, a németek között végzett agitációt és szervezőmunkát, a magyarság körében Albert Ferenc bognársegéd a legnépszerűbb, aki Eszéken volt tagja az ottani szociáldemokrata pártnak. A szervezkedést a darázsi és hercegmároki vezetők Dobos Gáspár és Zlatarics Márko kiterjesztették a pélmonostori vasútállomásra is, ahol igen sok utas fordult meg. Egyikük a magyarok, másikuk a horvát és szerb utasok között terjesztette a szocializmus eszméjét. A Drávaszögben fellendülő mozgalmat megelőző titkos agitáció, valamint a jelentős szocialista sajtó és irodalom, Bácskából érkezett a legnagyobb mennyiségben. De helyesen állapította meg január 15-i jelentésében a baranyavári főszolgabíró, hogy ,, . . . a szocialisztikus eszmék minden községbe elhatolnak, termékeny talajra és felkaroltatásra találnak, ahol a lakosság anyagi ereje megtámadva vagy kimerülőben van és e mellett kevés értelmiséggel bír. . ."

165 c) A drávaszögi agrárszocialista mozgalom csúcspontja 1898. január-március között A községekben már december óta folyt a pártszervezés.-1898 januárban a sokacok döntő része és a magyar családok férfitagjai beléptek a pártba. Sovakov Vinkó és Dobos Gáspár a fő szervezők. Egyik a horvátok, másik a magyarok között végezte a pártszervező munkát.

166 Kolutacz Márko kisbirtokos Sovakov ellen feljelentést tett, mert állítólag megfenyegette. A csendőrség Sovakovot a községházára kísérte 8-án. Dobos Gáspár a darázsi magyar és sokac lakosságot hirtelen összegyűjtötte, és felvonultak a hercegmároki községháza elé és követelték társuk azonnali szabadonbocsátását. A telefonon odarendelt újabb csendőrjárőr fellépésére szétoszlott a tömeg. Másnap, a darázsi templomban a pap prédikációja alatt - aki támadta a szocialistákat - zendülés tört ki. A nép elhagyta a templomot.

167