Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
AGRÁRSZOCIALIZMUS BARANYÁBAN 1890—1914
io-én újabb tömegtüntetésre került sor. A főszolgabíró a mozgalom első számú vezetőjét, a darázsi Dobos Gáspárt, a hercegmároki Zlatarics Márkát és testvérét Mijót, valamint Filakov Vinkót „hatósági engedély nélküli pénzgyűjtés" címén letartóztatta és a dárdai fogdába hurcolta. A foglyokat 40-50 darázsi és hercegmároki szocialista sokac kísérte. A dárdai főszolgabírói hivatalba nyomultak be és követelték a foglyok azonnali szabadonengedését. Majd a hivatal udvarán tüntettek, kijelentve: „...Addig nem megyünk el, míg társainkat ki nem eresztik..." Ujabb csendőri erők érkezése vetett véget ennek a mozgalomnak. A vezetőket és a legbátrabb tüntetőket a királyi járási bíróságnak, illetve ügyészségnek adták át. iGS A 10-i eseményekről a következőképpen számolt be egy jelentés: ,, .. . Dobos és Zlatarics biztatása és vezetése alatt 200-300 szocialista az ottani községházánál megjelenvén zavargott, többsége ásó és kapával ellátva zúgolódott, amiért a 9-i vallásháborításért felelősségre vonatnak ..." Zlataricsot és Dobost, Filakov Vinkót és Zlatarics Mijót a pártkassza számára történő gyűjtésért 50-50 korona pénzbüntetésre ítélte a főszolgabíró, ami ellen azonnal fellebbezést jelentettek be. A szervezkedés kiszélesedésére utalt a báránya vári főszolgabíró a jelentésében: „...a Vörösmarti szocialisták érintkezése a darázsiakhoz átjáró Kovács Pál és Rakity Tadia által tartatik fenn, éjjelenként, szűkebb értekezleteken. A bengei sokacok is szereztek már némi értesülést nyelvrokonaiktól a szocializmus felől. Bodolyán a darázsi, hercegmároki, izsépi sokacok is összejöttek. . . Baranyavári szocialistákhoz érkezett a bengei szocialista sokacok pénzadománya ... a főhercegi Laskó teljes mértékben támogatta őket, ennek határában, Kupuszinán levő szocialista kisföldbérlők is csatlakoznak, bár ezeket erős felügyelet alatt tartom . . ." 169 A főszolgabírónak a mozgalom lényegét értékelő megállapítása is ebben a jelentésben olvasható. „Dobos és Zlatarics, valamint a vörösmarti Rakity Tadia személyében igen vakmerő és képzett vezetőkkel rendelkezik. A magyar és sokac tömegek tájékoztatását sikerült e vezetőknekjói megszervezni és ellátni őket horvát, illetve magyar nyelvű agitációs anyaggal. (Zágrábból illetve Budapestről.) Ezek folyamatos küldését már 1897 karácsonyán megszervezték, amikor hárman a budapesti központi vezetőség értekezletén voltak." 170 A mozgalom kiéleződéséhez hozzájárult a hallatlan nehéz gazdasági körülmények mellett, a község és a helyi egyház közötti viszony megromlása. A hatósági jelentésekben a járás és a megye vezetői is elismerték, hogy a helyi „sokac plébánosnak népével teljesen meghasonlott a viszonya úgy, hogy a nép elkeseredettsége már papja és az egész egyház ellen irányul . . .". 16-án újabb események következtek. Dobos és Zlatarics által szervezett DarázsHercegmárok, lzsép, Dályok, Bodolya, Kisfalud, Vörösmart községekből összesereglett tömeg botokkal és karókkal a 7 főnyi csendőrséget megrohanta, ,, . . . úgy, hogy ez fedett állásban helyezkedve lövésre készen állt, s a csoportosulás színhelyét utóbb is elhagyni kényszerült, míg a tömeg ott mozdulatlanul maradt." A mozgalomban résztvevők elszántságát, haragját kitűnően szemléltetik a körjegyző által készített feljegyzések alábbi részletei: ,,. . . Tegnap délután Hercegmárokon a haranglábnál mintegy 600 szocialista gyülekezett Hercegmárok, Darázs, lzsép, Dályok, Kisfalud, Bodolya stb. községekből, s azon hír volt elterjedve, hogy e gyülekezetnek Zlatarics Márk fog misét mondani, mivel ezek a templomba nem mennek. - Félő volt tehát, hogy a mindenféle izgatásokon kívül a misemondást is gúny tárgyává fogják tenni. Az izgatás és a tanácskozás tárgya lett volna, hogy erőszakos eszközökhöz kell nekik nyúlni amiatt, hogy Tekintetes Főszolgabíró úr által e hó 14-én tett bejelentésük nem fogadtatott el.
