Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

AGRÁRSZOCIALIZMUS BARANYÁBAN 1890—1914

A báni hegyeket sem kerülte el a filoxéra. Hihetetlen gyors jelentkezése nyomán pusztává váltak a hegyoldalak. Egy alispáni jelentés szerint elsősorban „a magyar hegyi lakókat sújtotta, akik számát 360 családra mérte fel a bizottság, felvilágosítva őket az amerikai oltvány egyedül lehetséges útjáról . . .". Gyakorlatilag a teljes szőlőterület pusztulása következett be, amely az 1898-99-es években érte el a tetőpontját.

153 Ilyen csapások után csak jobb sorsra várhatott a falusi szegénység. A végső megpróbáltatást azonban 1897 tavasza tartogatta. Szinte minden egyszerre sújtott le rájuk. A Budzsákban levő java termésük elúszott a Karasica áradása miatt, s az uradalom vonakodott az új legelőbérleteket a régi áron megkötni. Az a reményük, hogy szétvándorolva, napszámmal pótolva a veszteséget, majd csak megélnek, négy falu lángjaiban hamvadt el. Súlyos tűzvész pusztított Darázson, Hercegmárokon, majd júliusban Kisfalud és Keő zsúpfedelei ropogtak. Alig pár héttel utána Vörösmart népe siratta a negyed falut. S az alispánhoz befutó jelentések majd egy tucat drávaszögi faluból is kisebb-nagyobb tűzeseteket jelentettek. b) Szocialista szervezkedés, falusi pártszervezetek létrehozása I8QJ október-december között 1897 szeptemberében minden csendesnek tűnt Délkelet-Baranyában. A nyomozati jelentések és a főszolgabíró összefoglaló jelentése, csak Vörösmarton észlelt egyházellenes jelenségeket. E szerint mind a református magyar lakosság, mind a katolikus, evangélikus németség, továbbá a horvátok között terjedőben volt a felekezetnélküliség. A folyamat újult erővel szeptember legelején indult meg. A kilépést bejelentők azzal érveltek, hogy papjaik semmit sem dolgoznak és mégis igen jól megélnek. Társaikat ,,. . . arra agitálják, hogy tömegesen csatlakozzanak hozzájuk és felekezetnélküliek legyenek ..." A mozgalom vezetői Végh Mózes (később az agrárszocialista mozgalom egyik vörösmarti szervezője, budapesti vasúti munkás, aki Vörösmartoa tartózkodott), Pilis András református vallású, Bognár András és Brodnár György rk. vallású vörösmarti földművesek. Végh szervezte meg, hogy Budapestről a szociáldemokrata Népszava rendszeresen érkezzen Vörösmar tr a.

m A darázsi és hercegmároki hegyekben (szőlőkben) lakó magyarok a Bácskából (Szántóvá, Bér eg) közvetítették a szocialista tanokat. Másrészt Vörösmartról izgatták „a békés sokac lakosságot. . agyonveréssel fenyegették azokat, akik köztartozásokat mernek fizetni, mert ezeket a köztartozásokat fizetni nem kell. . . ezek csak az uraknak a zsarnoksága".

155 Ezen eszmék szószólója: „Barisin Márkó Darázson, Filakov Vinkó és Zlatarics Márka Hercegmárokon, kik a „Népszava", a „Népjog", „Népszabadság", „Volksstimme", „Földmívelők Szaklapja", „Prijatelj Naroda" és a „Sloboda" (Zágrábból) című lapokat, „A szociáldemokrácia jövője", „Govor Dra Milona Amrusa" (Zágrábból) című röpiratokat terjesztik. Magán összejövetelekkor ívpapíron vagy apró feljegyzési könyvecskékben aláírásokat gyűjtenek . . . hogy az aláírók szocialisták lesznek. . ."

15e Hercegmárok, Darázs, Vörösmart szocialista vezetői a belügyminiszterhez kívántak fordulni, hogy engedélyt kérjenek egy munkásegylet alakítására. A csendőrség váratlan házkutatása nagymennyiségű szocialista agitációs anyagot talált Hercegid