Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

AGRÁRSZOCIALIZMUS BARANYÁBAN 1890—1914

marok és Darázs községekben. Vörösmarton Végh Mózes idejében elégette az alakuló szervezet névsorát és esküiratait, valamint a szocialista agitációs anyagot. Sem a helyi, sem pedig a megyei, sőt az országos kormányhatalom sem becsülte le a Drávaszög falvainak szélesedő mozgalmát. A baranyai főispán felterjesztésére a belügyminiszter országos tájékoztatást adott ki e területen folyó szervezkedésről. Bács-Bodrog vármegye főispánját intette, hogy akadályozza meg a Baranyába történő „átszivárgást". Többszöri kérésre elrendelte Kiskőszegen, ideiglenes hatállyal, a csendőrőrs felállítását, amely a szigeteken és a Bácskából át jövőket tartotta szemmel.

157 1897 novemberben a szervezkedés és az agitáció mind szélesebben bontakozott ki. Napról napra nőtt azoknak a száma, akik „ . . . vakon hisznek a köztartozások eltörlése és a földosztásban . . . "

158 A mozgalom vezetője Darázson Dobos Gáspár tönkrement kisgazda, és Jankovits József napszámos, Hercegmárokon Filakov Vinkó és Zlatarics Márkó. Ök járnak Bács megyébe és tartják a kapcsolatot és hozzák a szocialista agitációs anyagot. Darázson a fizető párttagok száma 400, Hercegmárokon 300. Dobos Gáspárnál tartott váratlan házkutatáskor a „Népszava Naptár" mellett, „Az ínség és a nyomor vége - vagy a szociális kérdés végleges megoldása" c. közkézen forgó füzetet kobozták el.

159 Végh Mózes, a vörösmarti szocialisták „főkolomposa", bejelentette, hogy a belügyminisztertől várják egyletük alapszabályainak jóváhagyását.

160 Kiskőszegen, novemberre, a szocialista szervezkedés és agitáció újabb szakaszába érkezett. Bácskából rendszeresen jártak át Bodolyára, Hercegmárokra. Bodolyán ekkor már működő szocialista szervezet vezetői Vecsanin Stipán és Sipos György segítették a kisfaludi pártszervezetet megalakítani.

161 Izsép községből több szocialista földműves és pásztor „ . . . míg marháikat a kácsfalui határban levő uradalmi réteken legeltették, az itt dolgozó szerbeket is beszervezték. Közöttük is a földosztást hirdették."

162 Darázs és Hercegmárok községekben gyűlés gyűlést ért. A hatóságokat megdöbbentette a gyors radikalizálódás. Darázsban december 10-én tartott gyűlésen a fő szónokok Dobos Gáspár, Zlatarics Márko és Filakov Vinkó, az összegyűlt mintegy 600 főnyi tömeghez beszédet intéztek, s többek között a következőket mondták: ,, .. . az esetben, ha a községi elöljáróság az adó végrehajtását meg fogja kísérelni, a legelső ki erről meggyőződik, húzza meg a harangokat, s ez által vészjelt adva, gyülekezzék mindenki, hogy kaszát, fejszét, avagy más ütőszerszámot, esetleg fegyvert fogva, a községi végrehajtót, az elöljáróságot, a kirendelt csendőr hatalommal együtt agyon verjék, ök adót nem fizetnek, sem megexequáltatni magukat nem engedik .. ,"

163 A főszolgabíró arra is utalt, hogy eddig is magánházaknál jöttek össze, de ilyen engedély nélküli nyilvános gyűlés azt jelzi, hogy az indulat és az elégedetlenség rohamosan fokozódik. (Kéri, hogy a főispán sürgősen büntető eljárást tegyen folyamatba.) A kisfaludi szocialista szervezkedés is jelentős változáson ment át. Már 100 tagja van a helyi szocialista pártszervezetnek, amelynek Sterl Ádám német és Petruska János magyar földművesek a vezetői. Bodolyán a horvát, magyar, német földművesekből álló pártszervezetnek 200 tagja van, vezetőjük Sipos György, „aki után mennek a népek, mint egykor papjaik nyomába".

164