Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

AGRÁRSZOCIALIZMUS BARANYÁBAN 1890—1914

1897. április 30-án rendőrségi információk alapján jelezték, hogy Mohács és környékén „ . . . több szocialista vezér járt és mindenütt izgató beszédeket tartottak . . . felszólítva a földművelőket, hogy az aratási szerződések megkötésétől tartózkodjanak, mert csakis így teremthetik meg boldogságukat...".

102 1897. június 15-én mecsekszabolcsi földművesek között agitált a pécsi szervezet két vezetője.

103 Júliusban robbant ki az első sztrájk a Margitta-szigeti püspöki uradalom 200 holdas birtokán. Az aratók nem akartak munkába állni a szerződésben vállalt 11 részért, hanem csak a nyolcadik rész megadását követően. Nem fogadták el a szerződésben biztosított napi 3 koronát, amelyet a gabonarész helyett vehettek volna fel. Dulánszky Adolf jószágigazgató egyeztetési kísérlete nem vezetett eredményre. A felajánlott kilenced részt sem fogadták el és a 140 pár dantovai arató visszatért falujába. A mohácsi járás főszolgabírája végül is csendőrséggel fenyegette meg őket, valamint a cselédtörvény alkalmazásával (88. §!). Két óra gondolkodási időt hagytak az aratóknak a munkábaállásra. Ha ellenállnak, akkor karhatalommal munkára kényszerítik őket tizenegyed részért. A sztrájkoló aratók erre felvették a munkát. A nyomozati jelentés szerint a sztrájkot a bajai szociáldemokrata párt szervezte.

10

'

1 A lapok beszámoltak arról, hogy aratósztrájk kezdődött a Baranyahidvég melletti Kiság pusztán, a Steiner-féle bérleten. A bácskai aratók egy napi sztrájk után felvették a munkát, július 2-án ugyancsak sztrájkba kezdett 70 bácskai arató a Pécs melletti Üszög pusztán. A főszolgabíró csendőrséget vezényelt ki : kétharmad részüket letartóztatta és börtönbe záratta őket. A következő napokban a szentlőrinci uradalomban a bérlő csendőrséggel kényszerítette kukoricakapálásra a napszámosokat és a kisparaszt gazdaságok több tucat férfi tagját, akiket egyébként az aratástól vezényelt el a karhatalom. Augusztus 1-én a pécsváradi járásban lévő Trefort-pusztán Rosenbaum Antal uradalmi bérlő negyven aratója lépett sztrájkba. A szerződésben kikötött gabonát ugyan learatták, de a 40-50 holdnyi here aratását megtagadták. A kivezényelt csendőrség fegyverrel kényszerítette a munka elvégzésére a csapatot.

105 Az 1897. évi aratósztrájkot csírájában fojttatták el a csendőrséggel. A következő esztendőben a Mohács melletti külső- és belső-Béda csatornájának töltésén és a védgátakon dolgozó földmunkások léptek béremelésért sztrájkba. A mohácsi főbíró csendőröket vezényelt ellenük.

100 A főispánhoz küldött főszolgabírói jelentések, amelyek a csendőrségi nyomozás „eredményeit" foglalták össze, a mozgalom mögött a bajai és a budapesti szociáldemokrata szervezők és agitátorok tevékenységét jelölték meg. A nyár elején több helyen a korábban megkötött szerződések felbontását kívánták az aratómunkások, mert a szerződés feltételeit alacsonynak ítélték. A hiricsi aratók ezért a daróczfalvai pusztán megtagadták a munkát. A siklósi csendőrséggel kísértették munkára őket. Hiába írták a pécsi polgári lapok szinte naponta, hogy hatalmas munkás telepek állnak készenlétben, hogy letörjék a sztrájkokat. Július 13-án Dunaszekcsőn Szabó Imre a pécsi pártszervezet tagja végzett felvilágosító munkát, amelynek következtében az aratók itt is sztrájkba léptek. 14-én pedig a Jeszenszky-féle uradalomban fekvő Ibafán tagadták meg a munkát. Az aratók követelték mindazokat a jogokat, béremelést, a 6-tól 6-ig tartó munkaidőt, tisztességes szállást, amelyeket az MSZDP júniusban kibocsátott „Szocialista aratási Szózat" című kiáltványa is tartalmazott.

107 Nagy port vert fel július legelején az üszögi uradolmban megindult egynapos sztrájk, amelynek az volt az oka, hogy az uradalom cselédei romlott gabonát .kaptak konvencióba. A Munkás 1898 júliusi számában: „Hogy bánnak a földművelő munkásokkal" című bátor írásában megtámadta az uradalom bérlőjét. A polgári lapok is átvették a radikális hangnemű cikk megállapításait. A pécsi földmunkásság 1899 februártól jelentős munkákat vállalhatott, a mai „Uránváros" területén fekvő katonai lőterek modernizálását végeztette el a Hadügyminisztérium, továbbá az utakat korszerűsítette e térségben. Vaszary rendőrfőkapitány megelégedéssel állapíthatta meg március végi jelentésében, hogy a Pécs és környéke földmunkássága foglalkoztatási gondja megoldódott: 586 munkást tudtak elhelyezni. Elbizakodottan azt is hozzátette, hogy „a szocializmusnak nincsen semmi tere tovább a földmunkások között, mert a nyárra befejeződő építkezések után mind aratásra szerződtek . . .".