Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

AGRÁRSZOCIALIZMUS BARANYÁBAN 1890—1914

Április közepén kirobbant sztrájk azután megcáfolta ezeket a megállapításokat. Szlopák Rudolf földmunkavállalkozó 70 napszámosa, kubikusa, földmunkása sztrájkba lépett, az április 12-én kirobbant sztrájkot a pécsi szociáldemokrata szervezet készítette elő. Talyigánként kimért 1,50 korona helyett 3 koronát követeltek. A vállalkozó kijelentette, hogy valamennyit elbocsátja, ha nem állnak azonnal munkába. A Pécsi Figyelő a sztrájk napján megjelent számában azt jósolta, hogy a követelések csekélyek és a sztrájk nagyon rövid idő alatt véget ér. Ebben a pontos rendőri tájékoztatás alapján, nem írt valótlant. A sztrájk még ugyanaznap véget ért. Ugyanis valamennyi munkást kizárta Szlopák, a rendőrség pedig letartóztatta azonnal Molnár János földmunkást, aki többször börtönben ült szocialista agitáció miatt. Telegdi Jánost, a sztrájk másik kezdeményezőjét, aki megkísérelte a szökést a letartóztatás elől, elfogták és az ügyészségnek adták át. Valamennyi sztrájkoló vidéki napszámos és földmunkás volt. Közölték velük, amennyiben a régi feltételek mellett nem veszik fel a munkát, kitoloncolják őket a városból. A keményen és kíméletlen gyorsasággal fellépő hatóságok elfojtották a sztrájkot.

108 A pécsi levert sztrájkot követően Biedermann Rezső szentegáti uradaLmában, Endrőcz-pusztán egy bérest a gazdatiszt elbocsátott. A társai lázadásban törtek ki, a munkát abbahagyák és az endrőczi gazdatisztet megtámadták. Késsel megsebesítették, elhangzott a jelszó, hogy az ,,. .. urakat meg kell ölni, hogy a szipolyozásnak vége szakadjon . . .". Április 18-án a Pécsi Közlöny utalt arra, hogy a pusztán ,,. .. szocialista lázadás tört ki . . .". A szentlőrinci főbíró csendőrökkel elfogatta a megmozdulás vezetőjét és átadta az ügyészségnek. A főispánhoz küldött tájékoztató úgy tudta, hogy a lázadást megelőző hetekben ,, . . . pécsi szocialista bujtogatok járták a pusztákat. . ."

109 Július 30-án Szentlőrincen Kovács Gábor birtokos négy aratót foglalkoztatott, akiket „ . .. kegyetlenül hajszolt. Az elkeseredett munkások megtámadták a gazdát és 30 késszúrással megölték . . .", ugyanis az előző napon az egyik aratót korbáccsal úgy vágta arcul, hogy elborította a vér és súlyos sebesülése félvaksággal járt. A csendőrség vasraverve kísérte Pécsre az aratókat és az ügyészségnek adta át őket.

110 Auguztus 1-én Pellérdcn Brázay Kálmán birtokán az aratók fellázadtak. Szerződéseik szerint egy-egy aratónak 12 holdat kellett learatni 60 forintért (holdanként 5 forintért). Két esős nap miatt határidőre nem lettek készen, ezért el akarták bocsátani őket és csak az augusztus l-ig elvégzett munkát kívánták kifizetni. Az 1800 holdon dolgozó aratók sztrájkba léptek és tüntetni kezdtek. A főszolgabíró közvetítésével végül is megegyezés született és Brázay hozzájárult a határidőhalasztáshoz.. Augusztus 5-én a szentlőrinci uradalom aratói léptek sztrájkba és ugyancsak tüntettek hasonló okok miatt.

111 A századfordulót kisebb mezőgazdasági és földmunkás mozgalmak, helyi jellegű sztrájkok vezették be. 1900. augusztus 22-én a pécsi, a szentlőrinci és pécsváradi járásban dolgozó favágók szolidaritásból szüntették be a munkát. „ ... 350 favágó kijelentette, hogy addig nem dolgoznak, míg a vágó napszámosok bérét napi 1,50 K-ról 2 K-ra nem emelik fel, továbbá a „tartók" 1,20 K napi bérét 1,60-ra nem egészítik ki . . .". Öt nap után megegyezéssel ért véget az uradalmi erdőkben dolgozók sztrájkja. A nagyobb községi erdőkben dolgozók végleg otthagyták munkahelyeiket, mert követeléseiket nem teljesítették. 1902. augusztus elsején Pellérden megismétlődött a három évvel korábbi esemény. Brázay uradalmának napszámosai, aratói, béresei sztrájkba léptek a kialkudott részesedés megváltoztatásáért, emberibb lakásért és ellátásért.

112 A mozgalom az 1899. évihez hasonlóan, megegyezéssel ért véget. 1903-ban Ugles pusztán volt aratósztrájk, a Schamburg-Lippe hercegi birtok bérlője, Birk Oszkár a járási főbíró segítségével 100 zólyomi szlovák munkást hozatott. A sztrájkolok ellen eljárást indított. Június 22-én a Pécs melletti Pogány pusztán Krausz Jakab bérletében a megváltozott bérlőviszony miatt kizárták az aratókat, hogy újakat alkalmazhassanak. A pécsi járási főszolgabíró azonban kötelezte az új bérlőt a régi aratók foglalkoztatására.

113