Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
AGRÁRSZOCIALIZMUS BARANYÁBAN 1890—1914
kajában bekövetkezett hanyatlást. Egyedül Mánfán és Budafán figyelemreméltó a földműves munkások szervezkedése." Az MSZDP központja 1909 karácsonya előtt javasolta ismét a kerületi értekezletek tartását, amelyeket természetesen nagy agitációnak kellett volna megelőznie. Az értekezlet lanyha lefolyását és viszonylag nagy érdektelenségét magyarázta az is, hogy a pécsi szervezet vezetősége szinte semmit nem tett az értesítések elpostázásán kívül. Valamennyi járási főszolgabíró jelentette, hogy a konferenciát a legkisebb agitáció sem előzte meg. 100 A pécsi pártszervezet rövid időn belül három olyan jelentős vezetőjét vesztette el, mint Végh József, Jóna Gábor, Gelencsér József, akik a leglelkesebb hívei, elszánt, bátor agitátorai, fő szervezői voltak az MSZDP földmunkás mozgalmának Baranyában. Ez kétségkívül negatívan befolyásolta a megyei szervezetek munkáját, az irányítás alacsonyabb szinten valósult meg, mint 1898-1899-ben, vagy 1901-1907 között. Természetesen a hanyatlás alapvető oka nemcsak ez volt, hanem a mozgalom országos visszaesése. Baranyában is csökkent a földmunkásság száma, a bányák jelentős munkaerőt szívtak fel, hasonlóképpen Pécs ipara, Mohács kis- és középipari üzemei, a DGT szénszállító tevékenysége, a vízlevezetési munkák, megyei jelentős útépítések stb. A meggyorsult kivándorlás hatása is érvényesült. Megcsappant és meggyengült a mozgalom bázisa. E mellett a szociáldemokrata mozgalom, hasonlóan az ország más területeihez, csalódást okozott a föld után vágyó kisbirtokosoknak, mezőgazdasági munkásoknak és a cselédségnek. A pécsi pártszervezet elvesztette a régióban irányító képességét, a pécsi pártlap, a Munkás visszhangozta az országos vezetőség koncepcióit a földmunkás mozgalom kérdésében. A parasztság előtt nyilvánvalóvá vált, hogy a párt a földkérdést alávetette az általános választói jogért folyó küzdelemnek. 1912-14 között egyetlen említés nem található a pécsi rendőrkapitány részletes jelentéseiben a mezőgazdasági és földmunkás mozgalomról. A pártszervezet helyi lapja is elhallgatott, még „elméleti" általános fejtegetéseket sem találhatunk a lap hasábjain a mozgalommal kapcsolatban. 3. Az arató, cseléd és földmunkás mozgalom Észak-, Közép- és Nyugat-Baranyában A megye északi ún. hegyháti járásában, a központi vagy pécsi járásban, a nyugatbaranyai kisrégióban, amely a szentlőrinci járást jelentette, a megmozdulások rövidebb, csendesebb levonulásúak voltak. Döntő részüknek nem volt semmilyen kapcsolatuk a szociáldemokrata ellenzéki mozgalommal, szemben a délkelet-baranyai eseményekkel, amelyekben végig jelen volt a Független Szocialista Párt, majd az újjászervezett Szociáldemokrata Párt. A megye közvéleményét irányító polgári újságok már 1897. márciusában a közelgő aratósztrájkok veszélyéről cikkeztek. A Pécsi Figyelő Tolna megyében folyó erős szervezkedésről (Fadd, Simontornya, Dunaföldvár, Paks, Bonyhád, Tevel, Dunaszentgyörgy) írva azt az aggodalmát fejezte ki, hogy Baranyában is láthatók már a csírái a készülő mozgalomnak. 101
