Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

AGRÁRSZOCIALIZMUS BARANYÁBAN 1890—1914

a földmunkások kategóriájához. Az építőmunkások egyletében gyűlésen tiltakoztak a határozat ellen. Pethő Sándor a parlamentben tiltakozott a baranyai szervezetek tömeges betil­tása miatt. Baranyai alispán 2941/1907. számú határozatát idézte, aki azzal indo­kolta a németbólyi helyi csoport betiltását, hogy ,,. . . a napszámosok és földmun­kások megélhetése teljesen biztosítva van, semmi szükség sincs tehát munkásszerve­zetre és mert úgyis közömbös a nagyközönség az egylet iránt, minek jele, hogy a Németbólyban jelen lévő 1700 földműves munkás közül csak 87-en iratkoztak az egyletbe . . .". 90 Villány gazdag német község volt, de közvetlen környékén jelentékeny számú napszámos, szőlőmunkás, földmunkás élt. 1907 júniusi főszolgabírói jelentésben buk­kantunk egy utalásra, amely szerint villányi szőlőmunkások között szocialista agi­táció folyt. Július 3i-re Villányban először a * „ .. . földmunkások szervező bizottsága nevében népgyűlést hívtak egybe. A mozgalom élén­Kasztner József világlátott, munkanélküli villányi szabólegény, Haál Miklós, Klug és Schaller német szőlőmunkások álltak, akik kocsmákban, utcán a munkások kisebb-nagyobb csoportjai előtt a szocialista népgyűlés megtartására a talajt előkészítették, s a szocializmusnak híveket szerezni iparkodtak . . .". A népgyűlés központi vezetőségtől érkezett szónoka Kittel Ferenc volt. Kevés helyismerettel, a korabeli szociáldemokrata zsargonnal, radikálisnak ható fordula­tokkal a magyar belpolitikai élet antidemokratikus jelenségeit ostorozta a mintegy háromszáz föld- és szőlőmunkás hallgatóság előtt, akik ,, . . . a szónok mellett za­josan tüntettek és percekig éljenezték . . .". A népgyűlést követően a szervező bi­zottság egy közeli kocsmába vonult és itt taggyűlést tartottak, megalakítva a szak­egyletet, amelybe 150 fő lépett be. A Pécsi Napló részletes tudósítása szerint a kis­birtokosság és az uradalmak is szervezkednek a villányi földmunkás egylet ellen, mert az napról napra növekedik. 91 A polgári sajtó rövid, egy-két hónapi működést jósolt a villányi földmunkás szervezetnek, azonban 1918-ig működött, szervezve elsősorban a szőlőmunkásságot, napszámosokat. A falusi szakszervezetekre vonatkozóan elvétve található adat, de tevékenysé­gük nyomát ott látjuk a kerületi értekezletek jegyzőkönyveiben. 1906. május 7-én a Gyár utcai Munkásotthonban a földmunkás vezetők részére titkos összejövetelt tartott a pártvezetőség, a szakszervezeti élet, az általános vá­lasztójog, az aratási szerződések megkötése, valamint a szocialista agitáció kérdé­sei kerültek vitára. A rendőrnyomozás megállapította, hogy Vajszló, Mohács, Szé­kelyszabar, Sásd, Udvard, Majs, Lánycsók, Hercegszöllös, Margitta-sziget, Vár­domb, Véménd, Vörösmart, Jenőfalva, Kiskőszeg, Izsép, Bodolya, Ugles puszta, Bellye földmunkás szervezeteinek küldöttei vettek részt. A lanyhuló agitáció fel­élénkítése a szervezetek taglétszámának csökkenő irányát kívánta megváltoztatni, új szempontokat ajánlva az agitációhoz. Többek között azt hangsúlyozta Jóna Gábor, hogy az adórendszert kell bonckés alá venni. A napszám és munkabéreket össze­vetni, mert Baranyában a legalacsonyabbak. 1906 őszén indult meg egy kerületi földmunkás konferencia előkészítése, ame­lyen az MFOSZ seregszemlét kívánt tartani Délkelet-Dunántúlon is. Pécsett a Hirschfeld-féle Sörház nagytermében tervezett kerületi értekezlet előkészítésében a

Next

/
Thumbnails
Contents