Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
AGRÁRSZOCIALIZMUS BARANYÁBAN 1890—1914
a földmunkások kategóriájához. Az építőmunkások egyletében gyűlésen tiltakoztak a határozat ellen. Pethő Sándor a parlamentben tiltakozott a baranyai szervezetek tömeges betiltása miatt. Baranyai alispán 2941/1907. számú határozatát idézte, aki azzal indokolta a németbólyi helyi csoport betiltását, hogy ,,. . . a napszámosok és földmunkások megélhetése teljesen biztosítva van, semmi szükség sincs tehát munkásszervezetre és mert úgyis közömbös a nagyközönség az egylet iránt, minek jele, hogy a Németbólyban jelen lévő 1700 földműves munkás közül csak 87-en iratkoztak az egyletbe . . .". 90 Villány gazdag német község volt, de közvetlen környékén jelentékeny számú napszámos, szőlőmunkás, földmunkás élt. 1907 júniusi főszolgabírói jelentésben bukkantunk egy utalásra, amely szerint villányi szőlőmunkások között szocialista agitáció folyt. Július 3i-re Villányban először a * „ .. . földmunkások szervező bizottsága nevében népgyűlést hívtak egybe. A mozgalom élénKasztner József világlátott, munkanélküli villányi szabólegény, Haál Miklós, Klug és Schaller német szőlőmunkások álltak, akik kocsmákban, utcán a munkások kisebb-nagyobb csoportjai előtt a szocialista népgyűlés megtartására a talajt előkészítették, s a szocializmusnak híveket szerezni iparkodtak . . .". A népgyűlés központi vezetőségtől érkezett szónoka Kittel Ferenc volt. Kevés helyismerettel, a korabeli szociáldemokrata zsargonnal, radikálisnak ható fordulatokkal a magyar belpolitikai élet antidemokratikus jelenségeit ostorozta a mintegy háromszáz föld- és szőlőmunkás hallgatóság előtt, akik ,, . . . a szónok mellett zajosan tüntettek és percekig éljenezték . . .". A népgyűlést követően a szervező bizottság egy közeli kocsmába vonult és itt taggyűlést tartottak, megalakítva a szakegyletet, amelybe 150 fő lépett be. A Pécsi Napló részletes tudósítása szerint a kisbirtokosság és az uradalmak is szervezkednek a villányi földmunkás egylet ellen, mert az napról napra növekedik. 91 A polgári sajtó rövid, egy-két hónapi működést jósolt a villányi földmunkás szervezetnek, azonban 1918-ig működött, szervezve elsősorban a szőlőmunkásságot, napszámosokat. A falusi szakszervezetekre vonatkozóan elvétve található adat, de tevékenységük nyomát ott látjuk a kerületi értekezletek jegyzőkönyveiben. 1906. május 7-én a Gyár utcai Munkásotthonban a földmunkás vezetők részére titkos összejövetelt tartott a pártvezetőség, a szakszervezeti élet, az általános választójog, az aratási szerződések megkötése, valamint a szocialista agitáció kérdései kerültek vitára. A rendőrnyomozás megállapította, hogy Vajszló, Mohács, Székelyszabar, Sásd, Udvard, Majs, Lánycsók, Hercegszöllös, Margitta-sziget, Várdomb, Véménd, Vörösmart, Jenőfalva, Kiskőszeg, Izsép, Bodolya, Ugles puszta, Bellye földmunkás szervezeteinek küldöttei vettek részt. A lanyhuló agitáció felélénkítése a szervezetek taglétszámának csökkenő irányát kívánta megváltoztatni, új szempontokat ajánlva az agitációhoz. Többek között azt hangsúlyozta Jóna Gábor, hogy az adórendszert kell bonckés alá venni. A napszám és munkabéreket összevetni, mert Baranyában a legalacsonyabbak. 1906 őszén indult meg egy kerületi földmunkás konferencia előkészítése, amelyen az MFOSZ seregszemlét kívánt tartani Délkelet-Dunántúlon is. Pécsett a Hirschfeld-féle Sörház nagytermében tervezett kerületi értekezlet előkészítésében a
