Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

AGRÁRSZOCIALIZMUS BARANYÁBAN 1890—1914

pécsi szociáldemokrata vezetőség segédkezett. Tolna, Somogy és Baranya falvaiban röplapként terjesztett meghívón: i. Munkabér viszonyok rendezése. 2. Aratási, cselédszerződés, napszámbér. 3. Gazdasági és politikai szervezkedés. 4. Munkás sajtó kérdése, szerepelt.

92 A konferencián hozott határozati javaslatokat egyhangúlag megszavazta a 15 helységből érkezett 80 küldött. Ugyanebben az időpontban tartotta kerületi földmunkás értekezletét az MSZDP székesfehérvári szervezete, amelyen elsősorban földmunkások és aratómunkások vettek részt, Fejér, Veszprém, Komárom megyékből. A nagykanizsai szervezet Somogy, Zala mezőgazdasági és aratómunkásainak a részére tartott kerületi értekezletet. Székesfehérvári értekezleten 55 község 123 képviselője, Nagykanizsán 120 község 123 küldötte vett részt. Mindhárom értekezlet határozatot hozott arról, hogy karácsony előtt egyetlen szervezett munkás sem köt szerződést, továbbá csak 10 részért aratnak, az aratási szerződést a földmunkásszövetség által kidolgozott minta szerint kötik, a pálinkát mint az emberi szervezetre károsan ható alkoholt a konvencióból kihagyják. Egész Dunántúlra érvényes napszámbért, cselédszerződést dolgoztak ki és fogadtak el.

93 1907. június 16-án az MFOSZ Pécsi Helyi Csoportja a mezőgazdasági munkások részére népgyűlést hirdetett. 150 földműves és napszámos jelent meg, elsősorban a Pécs környéki falvakból. Jóna rendkívül éles szavakkal támadta a gyűlésen résztvevőket és az egész mozgalmat. A jelentős visszaesést - véleménye szerint - a munkásság magatartása okozta, mivel a pártszervezet által előkészített elmúlt évi kerületi értekezlet határozatainak végrehajtásáért nem tettek megfelelő lépéseket. Hettl Péter előterjesztette az új ár- és bérviszonyokhoz készített megyei és városi munkarendet. Ennek leglényegesebb pontja az volt, hogy az egylet vezetősége a napszámbért egységesítette a mezőgazdasági és ipari munkaterületen vállalkozók részére. A női és gyermekmunkabért emelték, az „akkord és időn túli munkát" törvénytelennek minősítették és nem fogadták el sehol. Kimondta az értekezlet, hogy „férfi bizalmi rendszert" kell kiépíteni, s azt a munkaadókkal elfogadtatni. Május elsejét a mezőgazdasági és földmunkásság is mindenütt ünnepelje meg. Jóna Gábor kiegészítéseket tett a munkarendhez. Emlékeztette a gyűlésen résztvevőket, hogy az egylet még 1904-ben, azután 1905 februárban is kidolgozta a megyei érvényességű munkarendet, a gyakorlatban azonban a munkaadók soha nem tartják be arra hivatkozva, hogy „a munkások felfogadása mindig szabad alku tárgya volt." A gyűlés végül elfogadta a munkarendet.

94 A szakszervezeti mozgalom nem tudta elérni 1907 nyarán sem azokat a célokat, amelyeket az 1906 végi-1907 eleji pécsi kerületi értekezleteiken határozattal leszögeztek, bár kétségtelen, hogy jelentős gondokat okoztak a hatóságoknak. Júliusban, augusztusban két alkalommal csendőrségi beavatkozásra került sor, mert a mohácsi földmunkások és kubikusok, a kerületi gyűlésen elfogadottak szellemében akarták érvényesíteni a napszámbért, korrigálni a korábban megalkudott aratási szerződést. 1907. december 2 5-26-án a pécsi pártszervezet újra összehívta Baranya-TolnaSomogy megyék szocialista szervezeteinek kerületi értekezletét. Ezen a konferencián a napirend második pontja a földművelő munkásság helyzete volt. A főcél a három megye mozgalmának egységesítése, így a többi napirend ezzel foglalkozott. A földmunkásság helyzetéről Jóna Gábor tőle szokatlan általános politikai esz-