Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

AGRÁRSZOCIALIZMUS BARANYÁBAN 1890—1914

mációra. A döntő fordulatot 1906 eleje jelentette, amikor megalakult a Magyaror­szági Földmunkások Országos Szövetsége. A megyék falusi pártszervezetei, a ko­rábban működő földművelő- és földmunkásegyletek, amelyek politikai és gazdasági munkát végző egyetlen szervezetei voltak a paraszt és földmunkásságnak, beléptek az országos szervezetbe, annak fiókjaivá váltak. 1906. január 25-én MFOSZ Központi Vezetősége határozatot hozott, hogy Pé­csett a szövetség helyi csoportjának megalakulását engedélyezi, és az ott működő Pécsi Földművelő Munkás Egyletet a szövetségbe tartozónak elismeri. A hivatali formaságok elvégzésére, alakuló jegyzőkönyv, tagnyilvántartó okirat, alakulási ha­tározat stb. felterjesztésére hívta fel a helyi vezetőséget. Az egylet február 14-én megtartott földmunkásgyűlésen egyhangú határozattal csatlakozását jelentette be a MFOSZ-hez. Az összes dokumentumot a polgármesterhez szabályszerűen felter­jesztették. Február 28-án a polgármester elutasító határozatot hozott, mert a tag­névsorban nem mutatták ki hivatalos okmánnyal, hogy az egyleti tagok magyar állampolgárok, és azt sem, hogy valamennyien földművesek és földmunkások. 1908 decemberében még mindig adminisztratív intézkedések körül folyt a vita. Három év telt el, de az egylet működésének hivatalos engedélye nem született meg. A pol­gármester újabb hivatalos nyilatkozat beszerzését követelte. A három évvel koráb­ban megtartott alakuló gyűlés eredeti jegyzőkönyvének bemutatását, valamint el­ismervényt arról, hogy az országos vezetőség a beolvadást elismerte-e? Mindezeket a vezetőség természetesen beszerezte, de 1909-ben sem született döntés. A föld­munkás szakszervezet 1906-tól 1918-ig az országos szövetséghez csatlakozva figye­lemre méltó eredményeket ért el Baranya és Délkelet-Dunántúl mezőgazdasági dolgozóinak megszervezése területén anélkül, hogy hivatalos működési engedélyt kapott volna. 87 1906 szeptemberében keletkezett nyomozati anyagból láthatóan a helyi csopor­tok kisebb fiókokat hoznak létre. Hosszúhetényi-hirdi fiók alakult Tarr Imre János vezetésével. Németbólyi helyi csoport Gerberh Márton vezetésével, 87 taggal ma­gához vonzotta a lánycsóki fiókszervezetet. Hetente egy alkalommal az egyleti he­lyiséggel rendelkező németbólyiakkal tanácskoztak. Vezetőjük Potczner Henrik. A 32 tagú vajszlói helyi csoport elnöke, Porkoláb Vendel engedélyezte a csányi és hídvégi földmunkások fiókjainak a gyűléseit az egyleti szobában. A megyében megalakult és nagy nehézségekkel küzdő helyi csoportok hatása köz­vetlen környékükre is kiterjedt. Vásárok alkalmával összejöttek és kicserélték ta­pasztalataikat. Ráctöttös, Siklós, Mohács, Németbóly, Villány községekben megszervezett helyi csoportok törekvéseit bemutató dokumentumok alapján látható, hogy milyen kér­désekkel kellett foglalkozni, megbirkózni a kis falvak földmunkás szakszervezeti mozgalmának az 1906-1914 közötti időszakban. A ráctöttösi helyi csoport 1906. február 20-án alakult 67 taggal. Márciusban 79 kisbirtokos, cseléd- és földmunkás tagja volt már. A tagdíjat az országos központ részére küldték el, azonban 20%-át saját céljaikra fordíthatták, elsősorban könyvtár­beszerzésre, kisebb segélyezésre, agitációs anyagok beszerzésére. A központba fize­tett tagdíjjárulék fejében a „Der Feldarbeiter" című lapot kapta a helyi csoport. Hetente háromszor jártak összejövetelre. Munkarendet készítettek s megállapodtak, hogy tavaszi időszakban 1 korona 20 fillérért állnak csak napszámba. Munkaidőt

Next

/
Thumbnails
Contents