Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

AGRÁRSZOCIALIZMUS BARANYÁBAN 1890—1914

A határozatok végrehajtására már a következő héten sor került. A „pécsi földművelők 12-es bizottsága", amely a baranyai földmunkás és földművesek szervezését és mozgalmukat irányította, az alábbi munkarendet dolgozta ki: „A Baranya megyei földmívelők munkarendje 1. A munkarend a 14-ik életévet meghaladott férfi és női munkásokra terjed ki. 2. A munkaidőt illetőleg az év két részre osztatik, um. nyári és téli hónapokra. Márczius hó 19-től október hó l-ig a munkaidő napi 10 óra. A munka megkezdése reggeli 6 óra, befejezése esti 6 óra, ebbe beleszámítva félórás reggeli idő és másfél órás ebédidő. A férfimunkások bére óránként 30 fillér, ez azonban a leggyengébb munkaerőnek is megadandó. A női munkások, ha ugyanazt a munkát végzik, amit a férfiak, úgy azokkal egyenlő díjazásban részesülnek; ellenben 16 fillér órai bért kapnak. 3. A kaszálás, cséplés, árokhányás a fenti díjazásba nem számíttatik bele. A fűkaszálás órabére 40 fillér. A gabonakaszálás órabére 50 fillér. A marokverők órabére 20 fillér. Kévekötőké 30 fillér. Ha saruval történik az aratás, ennek órabére 30 fillér. 4. A munkaadók kötelezve legyenek egészséges, friss italról gondoskodni, és ha valamely munkás a munkánál megbetegedne, azt hazaszállítani. 5. A bizalmi férfi-rendszer a munkaadók részéről minden munkánál elismerendő. 6. A favágási munkát végzők köbméterenkint 32 fillérben részesülnek. Ez vonatkozik az egy metszésre és hasításra, behordásra méterenként 20 fillér. 7. A bizottság választása minden év deczember havában történik. Az így megválasztott bizottság feladata a munkások és munkaadók közti munkarend betartására felügyelni, és az ebből folyó ügyeket elintézni. Továbbá a munkaadókat szükség esetén összehívni és velük tárgyalásba lépni. Ha a munkaadók nem jelennének meg ezeken a tárgyalásokon, a bizottság az ügyet a tanács elé tartozik terjeszteni. Szükség esetén a bizottság feladata ezen munkarend kinyomatása és széleskörben való terjesztése. Kelt Pécs, 1904. május 28-án. A baranyamegyei földmívelők szervező bizottsága"

93 1905. februárban a lejárt munkarendet a „pécsi földmívelők 12-es bizottsága" megújítva beterjesztette a rendőrkapitányságra. A hatósági jóváhagyás azonban soha nem érkezett vissza, mert a főkapitány „intézkedést nem igényel" megjegyzéssel levéltárba helyezte. Az egylet évenként megújítva és kinyomtatva megküldte a falusi szervezeteknek, illetve az új, munkát vállaló nagyobb földműves-cseléd- és napszámos csoportoknak. Július 15-én a pártszervezet javaslatára az egylet földművelő- és földmunkásgyűlést tartott. A helyi pártlap 1905. július 16-i számában utalást tett a gyűlés programjára. A földművelő munkásság helyzetét tárgyalták meg. A lap szerint a nagy uradalmakban meggyorsult gépvásárlások, a gépi munka térhódítása nagymérvű munkanélküliséget okozott Baranyában is. A gyűlés a földművelő- és földmunkásszervezetek megerősítését határozta el, hogy a munkanélküliség ellen és a bérviszonyok javításáért eredményesebben küzdhessenek. A pártszervezet, a megyében egyre feszültebbé váló politikai hangulattól sarkallva javaslatot tett a Földművelő Munkás Egylet vezetőségének a szeptember 2-i egyleti gyűlésen, hogy ismét kezdjenek hozzá egy kerületi értekezlet megszervezéséhez, ahol megtárgyalhatják az aktuális gazdasági kérdéseket. Október 29-én a „földmunkások pécsi kerülete" Baranya-Somogy-Tolna megye 15 községének 31 igazolt képviselőjével és 280 munkás jelenlétében megtárgyalta a Délkelet-Dunántúl aratómunkásainak helyzetét, a munkabérviszonyaik rendezésére hoztak határozatot, az aratási és cselédszerződések ügyét és a napszámosok helyzetének alakulását. Végül a pécsi pártszervezet titkára és a budapesti pártközpont küldötte a földművelők gazdasági és