Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

AGRÁRSZOCIALIZMUS BARANYÁBAN 1890—1914

politikai mozgalmát elemezte. A három megye egyletei által megyénként kidolgo­zott munkarenddel, eredményt értek el. Számításaik szerint 1904-1905-ben 12%-os béremelés konstatálható Baranyában és Tolnában. Somogyban kedvezőbben ala­kultak a bérek. A megyei földmunkásszervezetek alakítása a kisgazdák között nem ért el említésre méltó eredményt. A kerületi értekezleten megjelent képviselők szá­ma azt mutatja, hogy a konferencia előkészítése nem volt mentes a hibáktól, mert több időpontot jelöltek, és a munkára szerződött szocialista munkások így nem tudtak részt venni. 84 A rendőrségi megfigyelés szerint . . . kedvetlen, nyomott hangulatú gyűlés volt. A várt küldöttek többsége távol maradt anya­gi okokból. A felszólalók között ismét akadtak mindhárom megyéből, akik a kisparaszt-föld­műves munkásság szervezését elvetették. A Tolna község küldötte a következőképpen fejezte ezt ki: »... pusztulni kell hagyni a kisbirtokosokat, s majd akkor csatlakoznak hozzánk, mert hiába agitálunk, nem fogadják meg a világos szót, akik pedig bejöttek a szervezetbe, azok a legelső nehézségtől ki is léptek, a legnagyobb megalkuvást csinálják . . .«. A pécsi Kiss Bos­nyák Ferenc a következőképpen reagált erre: ». . . Megyefán kíséreltem megszervezni a föld­műves egyletet, ahol a lelkemet is kibeszéltem nekik, mégsem jöttek el ide sem. Hagyni kell, míg elvesznek és proletárokká lesznek. A kisbirtokosból lett földmunkások a legharcosabb elvtarsaink« . . .". Mint látható, az egykorú szociáldemokrata ideológiának ezen megnyilatkozása, amely csak a munkásosztályt tartja forradalmi erőnek, szocialista alapon szervez­hetőnek, a parasztság egészét lenézte, sőt alkalmatlannak tartotta és fölösleges erő­pocsékolásnak a közöttük végzendő felvilágosító munkát. A kerületi értekezleten mindig összecsaptak e kérdésben a küldöttek. A pécsi párt vezetésének álláspontja csak annyiban különbözött, hogy átlátta: „a szervezést folytatni kell közöttük, mert a választásoknál számítani kellene a szavazataikra". 85 Az eddigiek alapján lárJható, hogy a baranyai földmunkásmozgalom szervezeti ke­retei az országos fejlődésnek feleltek meg. A földmunkások falusi pártszervezetek­ben fejtették ki tevékenységüket. 1897 végétől Észak-, Közép- és Kelet-Baranyában változóan, 4-15 pártszervezet működött, a délkeleti megyerészben viszont 24 párt­szervezetről tudunk. A szociáldemokrata pártszervezetnek megbízottjai, akik lap­járatást vagy levelezést vállaltak a pécsi Munkással, Népszavával, a Voiksstimmé­vel vagy az országos „Földművelő Titkársággal" 1905-ben 64 helységben mutat­ható ki. 1901-től földművelő munkásegyletek, illetve ezek fiókjai alakultak, főleg a pécsi „Földművelő Munkás Egylet" részeként. 1906-ban, a Magyarországi Föld­munkások Országos Szövetsége megalakulása előtt, Baranya megyében a következő egyletek működtek: Pécsi járásban „Pécsi Földművelő Munkás Egylet" Pécs köz­ponttal, 126 beiratkozott taggal. Pécsváradi járásban „Pécsváradi Gazdák és Föld­munkások Egylete", a baranyavári járásban „Dárda és Környéki Földműves Egy­let" 41 beiratkozott taggal. „Baranyavári Földműves Egylet" 71 taggal, Szentlőrin­ci járásban „Baranya Szentlőrinc és Vidéke Földmíves Egylet" 31 beiratkozott taggal. Ezek az egyletek magukba foglalták a szomszéd falvak szociáldemokrata meggyőződésű kisbirtokos, földmunkás tagjait is. 86 Az egyletek megalakulása 1901-től Baranyában azt is jelentette, hogy a koráb­ban kizárólag falusi pártszervezet keretében folyó tevékenységből, mondhatnánk politikai tevékenységi formából kezdett áttérni - még egy ideig együtthaladva e tevékenységi és szervezeti formával - a sajátosan szakegyleti, szakszervezeti for-

Next

/
Thumbnails
Contents