Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

AGRÁRSZOCIALIZMUS BARANYÁBAN 1890—1914

nekimenjenek a biztos halálnak. A vagyon megosztást vagy fölosztását úgy mint a darázsiak megállapították, lehetetlenség keresztül vinni. Ür és szolga, gazdag és szegény mindig volt, van és örökké lesz. Ezen semmiféle erőszakoskodás nem változtathat. . .". Az újság május elsejei „értékelését" valamennyi vármegyei lap átvette. Valójában sehol a vármegyében nem voltak olyan megmozdulások, amely alapján a Pécsi Naplónak földosztásról készülő megmozdulásra kellett volna utalni. Mohácson, Pécsváradon, Dél-Baranya egyes községeiben április végén megjelent pécsi szocialista agitátorok nemhogy a földosztásról nem beszéltek, hanem ellenkezőjét hangsúlyozták. Április 24-én május elseje megünneplésére és szervezésére Mohácson, Siklóson, Dunaszekcsőn megjelenő Horváth Lajos, Kovács Imre, Szikora Imre mindenütt a „fegyelmezett népünnepélyek megtartására, a rendbontás elleni magatartásra, május elseje jelentőségének méltatására hívták fel az elvtársakat. . .".

65 Május elsejei csendes ünneplés a csendőrség és katonai előkészületek miatt történt. Egy polgári lap gúnyos megjegyzéssel írta, hogy „ .. . a csendőrség meg a katonaság együtt ünnepelhetett a cselédekkel, parasztokkal és a munkásokkal az üszögi Kiserdőben . . .". 1898 nyarán a pártszervezet a szervezkedést tovább folytatta. A délkelet-baranyai nagy hullámokat vető események, amelyek zendüléssé fajultak, a pártszervezetet mindjobban az opportunizmus felé hajlították. A „szervezkedés", a „törvényes út" stb. hangoztatása ellenére sem tűrték meg agitátorait a falvakban és ha nyomára bukkantak, azonnal letartóztatták őket. így május 15-én Hemde Jánost Hoszszúhetényben vette őrizetbe a csendőrség, korábban Nagynyárádon agitált az alacsony napszámbérek ellen, az általános választójog érdekében. Beremenden a csendőrséget kellett megerősíteni, mivel állandó „szocialista rendzavarások" voltak napirenden. A mohácsi Grimmer és Társa kőbányájából 100 munkást bocsátottak el, akik szegény napszámos földműves emberek voltak. A kiskőszegi kőbányában hasonló helyzet alakult ki. Az elégedetlenkedő napszámosokat csendőrség felügyelte. Hercsányi Imrét, a pécsi szociáldemokrata pártszervezet agitátorát Cserdiben tartóztatta le a csendőrség, mert a cselédek és aratók között agitált. Siklósnagyfaluban tartóztatták le Müller Ferenc pécsi szocialista agitátort, pincérmunkást, mert a „cselédek és földmunkások helyzetéről" lázító beszédet tartott. A szervezetek kiépítésére törekvő pécsi pártvezetőség a munkanélküli párttagok közül a legbátrabbakat és legképzettebbeket küldte vidékre, a rendőrkapitány ezért látta a korábban nem sokra tartott vidéki agitációt május-júliusban veszélyesnek.

66 A pártszervezet a pünkösdi ünnepekre azt tervezte, hogy a vidéki szervezkedések üldözésének ügyét egy, a belügyminiszterhez beadandó memorandumban hozza nyilvánosságra, ezt azonban leszavazták a május 19-i vezetőségi ülésen. Majd a Pécstől 10 km-re lévő Jakab-hegyen tömeggyűlést terveztek, amelyet azonban a rendőrség és a főispán nem engedélyezett. A környező falvakat csendőrjárőr járta, és a szentlőrinci, cserdi vasútállomásokat is csendőrséggel ellenőriztették. A gyűlést kérelmező pártvezetőséggel közölte a rendőrkapitány, hogy a központi kiküldöttet azonnal őrizetbe veszi és visszatoloncolja Budapestre. így nem kerülhetett sor a mezőgazdasági és földmunkásság nagygyűlésére. Bokányit értesítették, hogy ne utazzon Baranyába.

67 A pártszervezet azon törekvése, hogy egy nagyhatású gyűlésen tárgyalja a mezőgazdasági és földmunkásság ügyét, egyelőre nem járt sikerrel. A szervezkedés és agitáció azonban folyt tovább. A polgármester június i-én azt jelentette a földművelésügyi miniszternek, „ . . . hogy a szocializmus terjesztése a mezőgazdasági és földmunkásság, napszámosok között folyik tovább".

68 A hatóság mind a Pécsett, mind a megye nagyobb helységeiben munkáért várakozó napszámosokat, földmunkásokat „ . . . keményebb és határozottabb lépéssel el