Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

AGRÁRSZOCIALIZMUS BARANYÁBAN 1890—1914

A pécsváradi járásban a filoxéra óriási pusztítása miatt munkaerőfelesleg van, munkanélküliség jelentkezett különösen 1898-ra. Nagyobb megmozdulás nem tapasztalható. A főszolgabíró szerint valamennyi községben több szocialista meggyőződésű személyt tartanak nyilván, de ezek agitációja nem járt szervezkedéssel együtt. Mecseknádasdon, Szebényben a Népszava, Népszabadság, Volksstimme, Népakarat nagyobb számban névreszólóan érkezik rendszeresen. A pártszervezet megalakítására azonban nem tettek kísérletet. Werb Péter a Volksstimme rendszeres olvasója és a községben agitációt fejt ki a szegény földművesek között. Mögötte testvére Werb József mecsekszabolcsi bányatelepi ismert szociáldemokrata agitátor, cipész állt. A főszolgabíró szebényi, véméndi, hímesházai, püspöklaki, bozsoki körjegyzőségbe végzett még kiszállásokat, mert e falvakból a pécsi szociáldemokrata szervezet agitációjáról kapott értesítést. Szentlőrincen a pécsi szervezet kísérlete az agitáció megindítására nem sikerült. Bobár Ferenc idő előtt lelepleződött és a tőle elkobzott lapokat : Volksstimmét, Népszavát, Földmívelők Szaklapját, Népakaratot a járásbíróságra küldte a csendőrség. Végül olyan ígéretet csikartak ki tőle, hogy az agitációs anyagot önként fogja beszolgáltatni. Erre azonban valószínűleg soha. nem került sor, mert a pécsi szervezettel őt összekötő Horváth Lajost a pártvezetőség februártól a mohácsi járásban végzendő agitációval bízhatta meg. Neve 1900-ig többször előfordult a járási főbíró jelentéseiben.

58 Márciusban viszont újra megjelenik már egy pécsi agitátor, akit a Gyár utcai pártválasztmány küld ki. Benke József kőműves munkás, drávaiványi lakos. A Népszabadság, Népakarat terjesztésével és drávaiványi kocsmában tartott rendszeres agitációjával hívta magára a csendőrség figyelmét. Pécs rendőrkapitánya is részletes jellemzést adott róla, amely mutatja, hogy a párt hivatásos agitátora volt. 1898 március elején kitoloncolják Pécsről, mert ott nem volt rendőrségi tartózkodási engedélye. Az építőmunkás helyi szakegyletben tevékenykedett és a hadapród iskolai építkezésen tagja volt a sztrájkbizottságnak 1897. évi mozgalmuk idején. 1898. március 15-én ennek ellenére újra megjelent Drávaiványiban és ,,a fiatalabb lakossággal a nehéz gazdasági helyzetről beszélgetett, közöttük a Népszava cikkeiből olvasott fel és könyveket és a Népszabadság című lapot náluk hagyta olvasásra."

59 1896 március elején bukkant fel a helyi újságokban először, hogy a különböző szocialista irányok agitációja és szervezkedése mellett a ,,Mezőfi"-féle mozgalom érdekében agitációt fejtenek ki. „A kommunizmus és kapitalizmus" című könyvecskéjét nagy mennyiségben terjesztették. Mohács és a környező falvak újjászervezéséről adott hírt a város patinás újságja, a „Mohács és Vidéke" március 6-i számában „Szocializmus mindenfelé" című cikkében. TrukU János vezette mohácsi pártszervezet feloszlatását követően Jellasits István kovács és Volbert András cipészsegéd alapította meg újra a szervezetet, amelyben jelentős számú helyi és szomszédos községbeli földmunkás volt. A vezetőknél tartott házkutatásokban nagy menynyiségű szociáldemokrata sajtóanyagot találtak és a szervezet hivatalos pecsétjét: „Mohácsi Szociáldemokrata Pártszervezet" körirattal. A rendőrségen tett vallomásuk alapján tudjuk, hogy TrukU János hagyta rájuk még 1896. évi eltávozása idején. A megyében folyó szervező munkára utal a Pécs Friss Újság 1898. február 23-t számának „Terjed a szocializmus" című cikke is, amelyből arról értesülhetünk, hogy a hónapok óta folyó szervezkedés és agitáció eredményeként a falvakban a hangulat a módosabb parasztok és kereskedők ellen fordult. Ugyanerről számolt be a Pécsi Figyelő február 24-i vezércikke is. „Siklós és Vidéke" 1898. február 27-én röpiratok szórásáról, pártszervezetek alapításáról, a Népszava előfizetésének szaporodásáról írt. A Fünfkirchner Zeitung 1898. február 27-i számában azért háborog, mert szerinte a hatóságok elnézőek a baranyai szocialista szervezkedés és agitációs munka iránt. Schnell Martint, aki a Földművelő című lapot terjesztette a pécsi földmunkásság között, a városból kiutasították. A lap szerint, tekintettel Schnell feltételezhető német állampolgárságára, az országból való kiutasítását tartaná célravezetőnek. „Baranya" című lap 1898. március 2-i számában a vármegye