Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

AGRÁRSZOCIALIZMUS BARANYÁBAN 1890—1914

VIL A BARANYAI SZEGÉNYPARASZT ÉS FÖLDMUNKÁSMOZGALOM FEJLŐDÉSE 1890-1914 KÖZÖTT /. A szegényparasztság, cselédség és földmunkásság helyzete a dualizmus utolsó évtizedében és az első világháború előtti időszakban A parasztság, földmunkásság Baranyában is a magyarországi mammutbirtokra jellemző viszonyok között élt. A korszak paraszt- és földmunkásmozgalmai, cseléd- és aratósztrájkjai elvétve jelentkeztek középbirtokon - valamennyi a nagybirtokok területén robbant ki. Különösen Frigyes főherceg 145 ezer holdas bellyei uradalmára, Schaumburg-Lippe herceg 49 208 holdas dél-baranyai, Dárda központú béruradalmára, a 9464 holdas Montenuovo németbólyi uradalmára, a 21 950 holdas pécsi püspöki birtokra, gróf Draskovich Iván 12 600 holdas sellyei uradalmára, Esterházy Miklós herceg szentlőrinci, Mándy Samu bérletében lévő 11 059 holdas uradalmára, a Pécsváradi királyi közalapítványi uradalom 19 178 holdas birtokára, végül Grosz Antal 5500 holdas üszögi uradalmára kell utalnunk. E nagybirtokokon koncentrálódott cselédség, szolgaszemélyzet, időszaki munkás, kubikosok, út- és egyéb munkákat végző földmunkások jelentették a pécsi szociáldemokrata pártszervezet agitációjának, szervezési törekvéseinek célját és tárgyát. Ezekben az uradalmakban egy 1896. évi adat szerint 2420 állandó cseléd és 580 ipari szakmunkás dolgozott. 1901. évi adataink szerint a nagybirtokokon különböző földmunkákon 3121 személy dolgozott, zömükben alföldi kubikosok. Mintegy 40%uk már több mint egy esztendőt töltött el itt és csak nagy ünnepeken kereshették fel családjukat. A korszak cseléd- és aratósztrájkjai, földmunkásmozgalmai szinte kivétel nélkül ezeken a mammutbirtokokon robbantak ki. Az 1-5 ezer holdas nagybirtokok igen jelentős része erdőgazdaság volt, lényegesen kevesebb cselédet, és alig, vagy egyáltalán nem alkalmazott földmunkást. Az állami csatornázási, vízelvezetési, útépítési munkások nem voltak kapcsolatban ezen kisebb birtokokkal. Kivételt jelentett 1899-1900 között a bükkösdi uradalom, amelynek területén vízszabályozások folytak, vagy a székesegyházi uradalom, amely 1895-ben végeztetett nagyobb földmunkát. Ezen uradalmakban erdészeti munkán emíítésre méltó számban favágók és földmunkások dolgoztak. Biedermann Rezső szentegáti uradalmában nagyobb szabású (8 km hosszú) mezőgazdasági vasút épült, ezen 103 munkás dolgozott átmenetileg, de itt sem került sor mozgalmakra.

1 A mammutbirtokok azonban nemcsak a saját népüket nyomorították meg, de a kisparasztokat is. Ez közvetlenül vagy közvetve, számos formában történt.