Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

A PÉCSI MUNKÁSOSZTÁLY

Milt • ' fît A AAA/ ZSOLWÍ J PÉCS Jf 11.1 Zsolnay gyáradban TT Pécsett ~ következő keramikai készítmények gyártatnak : Majolika díszedények — Majolika használati edények — Közönséges használati edém ek ólommentes mázzal Kályha gyártmányok Terraeotta és pyrogranil Kőanyagain cikkek Vasklinger kockák és keramit lapok — Tűzálló cikkek Porceilán áruk —- Fürdőkád és falburkoló lapok - Sanitär cikkek Tetőfedési cikkek — Ti inptom felszerelések. Költségvetéssel és rajzokkal megkeresést* után a gyár készséggel szolgál. jHrchfeM 5. ?ÍC5. U$imvAùb x'wíft pi'smi módszer 522rW gyarlóit Világos ás bajor inolszer x 5«ri«l gyarlóit barna sSrőj. Jíoráíliban és palackban. Pécsi gyárak reklámjai (1909) - (Egy kis sajtóhibával...) pesítés mint pl. a függőleges szállítás, szinte ismeretlen maradt. A nagymértékű munkamegosztás, a rendkívül pontosan egymáshoz kapcsolódó munkafolyamatok és munkarend, nagy összehangoltságot igényelt. A szakmunkások magasszintű szakmai ismereteket (rajzkészség, terveken való eligazodás, mérésismeret stb.) sajátítottak el. Az 1895-1907 közötti vizsgálataink szerint 398 szakmunkás dolgozott a pécsi építkezéseken, ezek 71,2%-a pécsi lakos, 28,8%-a baranyai, elsősorban Mecseknádasdról munkát vállaló német kőfaragók, kőművesek. A segédmunkásállomány, amely alkalmanként 6-800 főt tett ki, egyrészt a pécsi munkástartalékseregből, másrészt a városba özönlő szegényparaszt és földmunkás napszámosokból állt. Voltak Pécsnek „elit" üzemei, amelyeknek munkáslétszáma standard csoport volt. Ilyenek: Littke Pezsgőgyár, Hamerli Kesztyűgyár, Pintér parkettagyár, Scholczféle és a Hirschfeld-féle sörgyár, Angster Orgonagyár, Hoffmann bútorgyár, a pécsi Bőrgyár, Varga-Drenda-féle kocsigyár, Friedman-féle bútorgyár stb. Ezek manufaktúrából fejlődött üzemek, melyek gépi felszereltsége jelentős termelékenységet