Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
SZOCIALISTA MŰVELŐDÉSPOLITIKA
sát kísérte különös nagy érdeklődés: A görög, majd az angol irodalom került exponálásra. Mindkettő természetesen alkalmas volt arra, hogy mély társadalmi elemzésbe foghasson az előadó. Hajdú Gyula: A Kommunista Kiáltvány elemzését, Szabó József: Köztársaság-királyság mint államforma című előadását nagy vita követte. Magyar Lajos szocialista újságíró „A család története" című előadása, Hajdú Gyula: Az agrárpolitika, Blau Adolf: A darwinizmus, Hajdú Gyula: A kollektív szerződés jelentősége című előadásokat emelhetjük ki 1911-12-ben. 1913-ban a Munkásiskola és a Népkönyvtár Egyesület közösen hirdette meg a pécsi Munkásiskola programját. A pártvezetőségi ülésen felvetődött azon óhajt, hogy az aktuális politikai kérdések tudományos megalapozású előadására is lehetőleg sor kerüljön - ezt valósította meg Landler Jenő: „A militarizmus" című témával és Hajdú Gyula 1913 decemberi előadása: „Az új világszemlélet" című, az osztályok és az osztályharc törvényszerűségét elemző előadásával. Buchinger Manó 1913 decemberben „Az angol munkásosztály" címmel tartott előadást. A zeneiskola tanára Zupancsics Vilmos Mozart című előadását, a tanárokból alakult vonósnégyes szemléltette Mozart egyik legszebb quartettjének előadásával. A legnagyobb hallgatóság, 1500 fő, Garbai Sándor „Kultúra és haladás" című előadásán jelent meg 1914 tavaszán. Az előadó, a kapitalizmus korszakában a munkásság és a kultúra súlyát, szerepét vázolta fel. 10 A munkásiskola - mint rendszeres oktatási forma - mellett 1907-1913 között „felolvasó estet" tartottak a munkásképzőben, amely két programot foglalt magában alkalmanként. Először közismereti órát tartottak, amelyen írást, olvasást, rajzot (műhelyrajz), számtani ismereteket tanítottak, négy teremben, ki-ki a számára szükséges tárgy elsajátítását realizálhatta. Másodszor ún. „munkásiskolai szeminárium" folyt, amelyet Hajdú Gyula, Doktor Sándor,vezettek, és a munkásiskolai előadások anyagának feldolgozását végezték el. Az előadások után felbukkanó szociológiai, politikai, esztétikai, filozófiai kérdésekre igyekezett választ adni, mindkét vezető. A iiociláldcfflOiricilK a J 6 v «. PMKE tánciskolái hirdetése (1905)
