Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

SZOCIALISTA MŰVELŐDÉSPOLITIKA

A munkásiskola megmozgatta a város közvéleményét. Világnézeti hovatartozásuknak megfelelően válaszoltak a különböző körök. A liberálisok Pécsi Napló szimpátiával igen részletesen beszámolt az iskolai előadásokról, a klerikális sajtó élesen támadta az előadásokat. Szilvek Lajos katolikus és Nyáry Pál református lelkész elsősorban a materialista világnézetet hirdető előadók ellen írt cikkeket. Dr. Hajdú Gyula és Doktor Sándor dr. a Pécsi Napló és a Munkás hasábjain megvédte az iskola előadóit és nagy sajtónyilvánosságot teremtettek a szocializmus hirdeté sének. A Pécsi Munkásiskola kétségkívül egyik legjelentékenyebb eredménye volt a tervszerű munkásművelődést célzó akciónak. Országosan is sikernek számított. Öt hónapon át hetenként kétszer természettudományi és társadalomtudományi előadásokkal igyekeztek kielégíteni a munkásság tudásvágyát. Az iskola jelentősége túlnőtt a kezdeti terveken és célokon. A szocialista eszmék terjesztésének hatékony fórumává vált. A helyi szocialista sajtó mellett a munkásságnak szóló tömegkommunikációt tudományos szinten támogatta a polgári ideológiai hatással szemben. Jóllehet az előadók közül többen maguk is polgári gondolkodást és ideológiát közvetítettek, de a kor legjobb, humanista helyi tudósai lévén messze kiemelkedtek a reakciós klerikális és nacionalista művelődési fórumok előadói közül. Az előadott témák rövid felsorolása is alátámasztja, hogy az iskola általánosan is a progreszsziót szolgálta. A témák a következők voltak: Buday Dezső: Társadalmi evolúció. Blau Adolf: A munka egészségtana. Hajdú Gyula: A közgazdasági politika. Ullmann Marcel: Az irodalom újjászületése. Franki Henrik: A végrehajtási törvény. Hajdú Gyula: Osztályharc és állam. Jusztusz Mihály: Az energia megmaradása. Hajdú Gyula: Termelési szövetkezetek. Záray Károly: Ipari közigazgatás. Doktor Sándor: A nemi élet egészségtana. Szilárd Ármin: A lakáskérdés. Barankay Lajos: A nép az irodalomban. Kelemen Mózes: A magántulajdon fejlődése. Doktor Sándor: A föld története. Schindler József: Az anyag körforgása. Lóránt Lipót: Az alkohol. Günther Mihály: A kis- és a nagyipar. Szilárd Ármin: Nevelés a szocializmusra a családban. Rácz Sándor: Nevelés a szocializmusra a társadalomban. Blau Adolf: A munkásbiztosítási törvény. Záray Károly: Magyarország leírása. Rácz Sándor: A szocialista irodalom. Rácz Sándor: A természetes erkölcs. Hajdú Gyula: A marxizmus. Hajdú Gyula: A marxizmus és a szociáldemokrácia. A legkülönbözőbb nézetek csaptak össze a munkásiskola előadásain. Nagy jelentősége volt, hogy az előadásokat rendkívül részletesen közölte a munkássajtó, megjegyzésekkel. Az előadások szabadegyetem módjára folytak. Közben és végén is kérdések hangzottak el, amelyekre az előadók válaszoltak. Gyakran viták zajlottak le. A nézetek tisztázásában nagy szerepe volt annak, hogy a legexponáltabb kérdésekben összecsapott a helyi polgári sajtó és a Munkás. A következő tanévek előadásai változatlan nagy érdeklődés mellett kerültek megrendezésre. 1908 decembere és 1909 áprilisa között a következő tanterv alapján: Buday Dezső: A népszaporodás. Doktor Sándor: Az élet fejlődése. Szilárd Ármin: A jobbágyság története. Blau Adolf: Az egészséges életmód. Hajdú Gyula: A szövetkezetek. Ugyanő az alkohol ellenes mozgalomról. Kelemen Mózes: A sztrájk jogi szempontból. Ullmann Mór: A művészet és az élet. Hajdú Gyula: Az ipar törvénytervezete. Doktor Sándor: A holnap költészete. A program meghirdetése után 700 munkás hallgató iratkozott be. 1910-1914 között újra meghirdetett kurzusnak minden évben hét-nyolcszáz munkás hallgatója volt. 1910 januárban Doktor Sándor „Az ember őskoráról" című materialista világnézetet sugárzó előadását, februárban Bokányi Dezső: Mi lesz a választójoggal? című előadá-